Angela Merkel a szeptember 22-i választással véget érő törvényhozási ciklust lezáró parlamenti beszédében belpolitikai és uniós kérdések mellett Szíriáról is beszélt. „Nem lehet kétség afelől, hogy a vegyi fegyverek kegyetlen bevetése súlyosan sérti a nemzetközi jogot” – mondta Merkel a Bundestagban, anélkül azonban, hogy a Bassár el-Aszad szíriai elnök körüli vezetést nevezte volna meg elkövetőként. „Efölött nem térhetünk egyszerűen napirendre” – tette hozzá.
A kancellár utalt az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) folyó vitára, de elismerte, hogy a BT-tanácskozás „holtponton van, különösen Oroszország és Kína igen kemény magatartása miatt”. Megerősítette, hogy országa nem fog részt venni egy esetleges katonai beavatkozásban Szíria ellen.
A katonai beavatkozást valamennyi német parlamenti párt elutasítja. Ez volt az egyetlen ügy, amelyben a búcsúzó parlamenti frakciók egyetértettek. A 2014-es költségvetés tervezetéről szóló vitanapot a választási kampány határozta meg. Merkel a konzervatív-liberális koalíció eredményeit mérlegre téve úgy vélte, kormánya „szenzációs sikereket” ért el az államháztartási konszolidációban, és irányításával „kiváló” állapotba került a gazdaság. „Négy jó év van Németország mögött, mivel sok embernek jobban megy most, mint négy évvel ezelőtt” – hangsúlyozta Angela Merkel.
Kihívója úgy vélte, „négy elvesztegetett év” áll a németek mögött. A magát az ország újraegyesítése óta a legsikeresebb kormánynak nevező Merkel-kormány valójában a „legtétlenebb és a legnagyobb szájú” kabinet – mondta Peer Steinbrück. „Németországot nem az értékének megfelelően irányították” – tette hozzá a szociáldemokrata párt (SPD) kancellárjelöltje. Kormányzás helyett államigazgatás zajlik 2009 óta, így a szükséges reformok mind megfeneklettek, és nőttek a társadalmi egyenlőtlenségek – vélekedett.
A legélesebben az euróövezeti válságkezelés ügyében fogalmaztak a szónokok. Steinbrück úgy vélte, a Merkel-féle egyoldalú, megszorításokra alapuló válságkezelés megbukott. A kancellár viszont azt hangsúlyozta, hogy a szociáldemokraták csaknem valamennyi válságkezelő intézkedést megszavazták a Bundestagban, ezért érthetetlen, hogy „miért lármáznak olyan nagyon”.
Egy interjúban, amelyet szeptember 16-án sugároz majd az ARD közszolgálati televízió, Merkel egy kedden közzétett részlet szerint azt mondta, hogy a szociáldemokraták ugyan támogatták a válságkezelő programokat, de „teljesen megbízhatatlanok” uniós ügyekben. Ez „piszokság” – reagált felszólalásában Frank-Walter Steinmeier, az SPD frakcióvezetője. Hozzátette, hogy a szociáldemokraták támogatása nélkül a fiskális paktumtól az állandó euróövezeti válságkezelő rendszerig egy sor terv megbukott volna, Merkel viszont „vagdalkozik, ahelyett hogy hálás lenne azoknak, akik kiálltak Európáért”.
Peer Steinbrück megjegyezte: Merkelnek tudnia kell, hogy kijelentésével „hidakat éget fel”. A magát az európai egység eszméjének híveként számon tartó párt „nem felejti el” a sértést – tette hozzá.
A választások előtt három héttel a felmérések alapján a konzervatív CDU/CSU pártszövetség 40 százalék körüli választói támogatottsággal bír. Koalíciós társa, a liberális FDP pedig 5-6 százalékon áll, vagyis eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Az SPD-nek 22-26 százalék közötti támogatottságot jeleznek a legutóbbi mérések, míg a szociáldemokratákkal közös kormányzásra készülő Zöldek 11-12 százalékon állnak. A reformkommunista Baloldal – amellyel országos szinten egy párt sem hajlandó összefogni – 8-10 százalékos választói támogatottsággal rendelkezik.
Megfigyelők szerint a jelenlegi erőviszonyok alapján az várható, hogy hatalmon marad a konzervatív-liberális koalíció, vagy a CDU/CSU nagykoalícióra kényszerül az SPD-vel.
