Az elmúlt években a Munkáspárt vezette Norvégia viszonylag könnyen megúszta a gazdasági világválságot, azonban a növekedés továbbra is sokkal lassabb, mint azt az észak-európai jóléti államban élők megszokták. A hétfői választások előtt sokan kritizálják Jens Stoltenberg egészségügyi reformját, valamint hogy az olajból származó bevételeket az ország elpazarolja. Pontosan az előbb említett problémák miatt a voksolás minden bizonnyal a jobbközép erők sikerével zárul majd.
A következő miniszterelnök minden bizonnyal Erna Solberg lesz, aki egyébként Angela Merkel nagy csodálója, s szüksége lesz a kisebb pártok támogatására is, többek között a bevándorlásellenes Haladó Pártéra. Míg a haladók választásról választásra egyre kevesebb szavazatot kapnak, mégis a következő kormány tagjai lesznek, ami egy újabb nagy lépés lehet az észak-európai bevándorlásellenes erőknek. Az alakulat retorikája az elmúlt években sokat gyengült, hogy minél inkább kormányképesnek tűnjön.
„Nem gondolom, hogy a kormány tevékenységének köszönhető, hogy Norvégiát elkerülte az európai válság” – erről már Daniel Sundkvist, egy oslói nővér beszélt. Úgy látja, mindenképpen el kell zavarni a jelenlegi kormányt, ami nem jelenti azt, hogy a jövőben javulni fognak a dolgok. „Láttam, mit tettek az egészségügyi rendszerben az elmúlt nyolc évben, és amit elértek, az rossz a pácienseknek és a dolgozóknak is” – tette hozzá.
A felmérések azt mutatják, hogy 30 százalékos eredményével a Munkáspárt végezhet az élen, de a kormánnyal szembeni erők legalább 10 fős többséget fognak szerezni a parlamentben. A balközép kormány már nyolc éve van hatalmon, és természetes, hogy az emberek ennyi idő után változást szeretnének – mondta Sveinung Arnensen politikai elemző. Sokan amiatt aggódnak, hogy a kabinet részese lesz a Haladó Párt, amelynek korábban tagja volt Anders Behring Breivik, aki 2011 júliusában 77 munkáspárti fiatallal végzett. Szakértők szerint egyáltalán nem szélsőjobboldali az alakulat, hanem inkább populistának tekinthető.
Solberg a kampány során nem a hagyományos konzervatív témákkal (adócsökkentés, szabályozások könnyítése) operál, hanem az egészségügyi, infrastrukturális és oktatási kérdésekre összpontosít. A politikus szerint véget kell vetni annak, hogy a norvég gazdaság egy lábon álljon, és komoly befektetésekre van szükség a jövőben, hogy az ország versenyképes maradjon. A konzervatív kormány várhatóan csökkenti majd az adókat, és több nagy állami cég részvényeinek az értékesítését tervezi, emellett a tervezett kiadásokkal elkerülnék az infláció növelését.
