Több mint három évtizede, az iráni iszlám forradalom óta ez volt az első telefonos kapcsolatfelvétel a két ország vezetői között. A 15 perces, tolmácsolás segítségével lefolytatott beszélgetés tényét az iráni elnöki hivatal is megerősítette. Amerikai hivatalos tájékoztatás szerint a kapcsolatfelvételt Haszan Róháni kezdeményezte, aki az ENSZ-közgyűlés New York-i tanácskozásáról és az Egyesült Államokból távozóban szót kívánt váltani Barack Obamával.
Susan Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN-nel közölte: az iráni elnök jelezte, jó néven venné, ha Barack Obama felhívná őt. Rice a kérést „meglehetősen meglepetésszerűnek”, a Róháni kívánsága szerint létrejött beszélgetést pedig szívélyesnek és konstruktívnak minősítette.
Az amerikai elnök a Fehér Házból sugárzott, pénteki televíziós beszédében elmondta: Róhánival egyetemben arra utasította kormányát, hogy törekedjen a megállapodásra az iráni nukleáris programmal kapcsolatban. Az amerikai elnök ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok szoros egyeztetést folytat majd az ügyben szövetségeseivel, köztük Izraellel, amely a létét fenyegető veszélyt lát abban a lehetőségben, hogy Irán nukleáris fegyverre tehet szert.
„Biztosan lesznek jelentős akadályok az előremozdulás útjában, és a sikert semmiképpen sem szavatolhatjuk, hiszek benne, hogy átfogó megoldásra tudunk jutni – mondta Obama. – Maga az a tény, hogy 1979 óta ez volt az első kommunikáció egy amerikai és egy iráni elnök között, jól mutatja, hogy milyen mély az országaink közötti gyanakvás, de rámutat arra a lehetőségre is, hogy meghaladjuk ezt a nehéz történetet.”
Az elnök szót ejtett arról is, hogy Iránnak az ellene bevezetett gazdasági szankciók visszavonásához „jelentőségteljes, átlátható és ellenőrizhető” lépésekkel kell bizonyítania atomprogramjának békés jellegét. Mint mondta, ennek a problémának a megoldása jelentős lépést jelenthetne az Egyesült Államok és Irán közötti új, a kölcsönös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok felé. Ez szerinte segítene Teheránnak a nemzetközi közösséggel és a régiójával fennálló viszonyának javításában is.
Egy amerikai kormányzati tisztségviselő szerint Obama aggodalmát fejezte ki partnerének három amerikai állampolgár iráni fogva tartása miatt. Az Egyesült Államok elnöke gratulált Róháninak választási győzelméhez, és a két vezető a másik nyelvén köszönt el egymástól.
„Hálámat fejezem ki az ön vendégszeretete és telefonhívása miatt. Jó napot, elnök úr!” – írta a beszélgetést követően a Twitter mikroblogon Róháni, majd közvetlenül ezt az üzenetet küldte az amerikai elnöknek: „Reménykedünk abban, amit a P5+1-től (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország) és különösen az ön kormányától fogunk látni az elkövetkező hetekben.”
Az amerikai kormány egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője közölte, hogy a két elnök telefonbeszélgetésének tartalmáról mind az amerikai kongresszus, mind az izraeli kormány tájékoztatást kapott. Az illetékes szerint „Izrael teljes mértékben jogosult kételkedni” az iráni vezetés ígéretivel kapcsolatban. A két elnök személyes kapcsolatfelvétele a nagy várakozások dacára – Róháni döntése nyomán – elmaradt az ENSZ-közgyűlésben, de John Kerry amerikai és Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter áttörést ért el azzal, hogy a több évtizedes szünet után csütörtökön érdemi kétoldalú találkozót tartott.
Barack Obama pénteki beszédében kitért az amerikai belpolitika legégetőbb problémájára, és arra szólította fel a republikánus többségű képviselőházat, hogy három napon belül fogadja el az átmeneti költségvetést. Ha a kongresszus október 1-jéig nem tud megállapodni az év végéig szóló, áthidaló büdzséről, akkor az amerikai szövetségi kormány fizetésképtelenné válhat.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az egészségügyi reformnak, amelytől a republikánusok – a büdzsé jóváhagyásának feltételeként – meg akarják vonni a finanszírozást, semmi köze az államháztartási hiányhoz. Sürgette, hogy a képviselőház kövesse a szenátus példáját, amely pénteken elfogadta az átmeneti költségvetést.
Obama a kormány fizetésképtelenné válásánál is károsabbnak nevezte annak lehetőségét, hogy a kongresszus október közepéig nem szavazza meg az amerikai adósságlimit megemelését.
