Óriási a tét: mi lesz Németországgal?

Kiszámíthatatlan, hogy mi lesz a vasárnapi németországi választások végeredménye, de annyi biztos, hogy a CDU végez az első helyen.

A ZDF közszolgálati televízió szeptember 19-én ismertetett felmérése alapján a konzervatív CDU/CSU 40 százalékon, a liberális FDP 5,5 százalékon áll. A kormányoldal 45,5 százalékával szemben a jelenlegi ellenzéki pártok együtt összesen a szavazatok 44,5 százalékára számíthatnak.
Az Insa közvélemény-kutató intézet ugyancsak csütörtökön ismertetett felmérése szerint viszont a jelenlegi koalíció 44 százalékra, az ellenzék pedig 45 százalékra számíthat, és 5 százalékkal bejuthat a Bundestagba az euroszkeptikus, populista Alternatíva Németországnak (AfD) párt. A ZDF felmérése szerint az AfD 4 százalékon áll.

A ZDF Politbarometer nevű felmérése azt valószínűsíti, hogy folytathatja a 2009-ben kezdett kormányzást a konzervatív-liberális koalíció. Az Insa intézet kutatása alapján inkább a 2005–2009 közötti nagykoalíció felújítására, a CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) kormányzására van esély. Az SPD és a Zöldek egyik felmérés szerint sem tudnak majd együtt kormányt alakítani. Az SPD 27-28 százalékra számíthat, a Zöldek 8-9 százalékot szerezhetnek vasárnap.

Egy meglehetősen nehéz időszak volt az elmúlt négy év mind Németországban, mind az euróövezetben, amelyre a gazdasági-pénzügyi válság nyomta rá a bélyegét – mondta el az MNO-nak Kiss J. László. A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint Németország az utóbbi feltételek között jól teljesített, növekedett a foglalkoztatottság, mivel több mint 41 millió ember áll alkalmazásban, amire az újraegyesítés óta nem volt példa. Ennek a szépséghibája, hogy 7-8 millió olyan ember van, aki nem teljes értékű munkában dolgozik, de ez is több, mint a munkanélküli állapot – tette hozzá.

A Külügyi Szemle főszerkesztője szólt arról is, hogy a válság idején nulla vagy éppen negatív kamat mellett is elhelyeztek pénzt a befektetők a német állampapírokba, ami világosan mutatja azt a bizalmat, ami az ország iránt megvan. Éppen emiatt a német költségvetésnek nem kellett költenie a kamatkiadásokra, ami tovább bővítette az állam lehetőségeit – fejtette ki a szakértő. „Németország a válság évei alatt gazdasági értelemben hegemónná vált az európai kontinensen, de ezt politikailag nem vállalja.”

A választási kampányban a viták része az euróválság kezelésének a hatékonysága, mivel az még nem ért véget, és mennyiben érinti az a német adófizetőket – mondta Kiss J. Úgy látja, sokan fölvetik azokat a strukturális problémákat (szakmunkásképzés, demográfiai problémák, bevándorlók ügye, nyugdíjrendszer), amelyeket a Merkel-kormány nem kezelt eléggé kezdeményezően. Ezek a problémák gyakorlatilag egymásból következnek, amelyek az ország versenyképességére is komoly hatással vannak – tette hozzá. Az egészségügyi-oktatási és infrastrukturális kérdések is a kampány napirendjén szerepelnek, valamint a keleti tartományok felzárkóztatásának az ügye – mutatott rá a szakember.

2019-ben véget ér az új német tartományok szolidaritási támogatása éppen úgy, mint a tartományok közötti kiegyenlítő pénzügyi mechanizmusnak az a vitatott rendszere, amely a gazdag és versenyképes tartományok terhére pénzügyi újraelosztást jelent a szegényebb tartományok javára. Ezenfelül 2020-ban életben lép az adósságfék, amely megnehezíti az egyes tartományok hitelekhez jutását. Mindet a föderalizmusreform kérdését újra középpontba állítja – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a föntebb említett strukturális kérdések helyett a Merkel-kormány inkább az euróválsággal foglalkozott, de a következő ciklusban ezeket a lépéseket már nem lehet elodázni. A baloldali ellenzék felemás helyzetben van, mivel míg a Die Linke a legradikálisabb programot képviseli, addig az SPD is támogatta a mentőcsomagokat, tehát a kormány programját is megszavazta. Az SPD mozgásterét korlátozza az a körülmény, hogy a konzervatív kormány valamennyi mentőcsomagját és takarékossági programját támogatta, sőt Görögországnak az eurózónába történő befogadása is a szociáldemokrata kormányzás idejére esett – mutatott rá a külpolitikai szakértő. Szerinte ha a szociáldemokraták bírálják Merkelt, könnyen vissza lehet nekik vágni azzal, hogy korábban támogatták a jobbközép kabinet lépéseit.

„A választásokat követően mindenképpen változás várható a német Európa-politikában, mivel az Alternatíva Németországért (AfD) alakulat Merkelék válságkezelését kritizálja, így ezen alakulat bejutása alapvetően írhatja át az erőviszonyokat.” A legnagyobb párt a választást követően a CDU lesz, de három bizonytalansági tényező van a voksolás kimenetelét illetően – ismertette a külügyi intézet szakértője. Abban az esetben, ha az FDP-nek sikerült bejutnia, akkor marad a jelenlegi koalíció. Ha az AfD bejut, akkor a CDU választói tábora lesz nehéz helyzetben. Összességében az FDP kiesése és az AfD bejutása a nagykoalíció előtt nyitná meg az utat – zárta szavait Kiss J.