Az illegális cigánytelepek felszámolása kapcsán a francia belügyminiszter a héten többször megismételte, hogy szerinte a romáknak haza kell térniük Romániába és Bulgáriába, mert többségük nem akar beilleszkedni a francia társadalomba, miután „az életmódjuk nagyon különbözik a miénktől”.
A kelet-európai romák táborhelyei elleni rendőri fellépés az elmúlt hetekben fokozódott a francia nagyvárosokban, Lille-ben, Lyonban, Marseille-ben és Párizs északi elővárosaiban, mivel 2014. január 1-jén a román és bolgár állampolgárok számára minden munkajogi korlátozás megszűnik Franciaországban.
A koalícióban szerepet vállaló Zöldek részéről Cécile Duflot lakhatásügyi miniszter különösen élesen támadta kollégáját, s Francois Hollande államfőtől kérte Valls rendreutasítását.
A felmérés szerint a franciák 93 százaléka egyetért azzal, hogy a romák nem tudnak beilleszkedni a francia társadalomba, s csak 5 százalék gondolja azt, hogy jól beilleszkednek. A megkérdezettek 77 százaléka úgy véli, hogy Vallsnak igaza van, amikor ezt kimondja.
A mondottakkal leginkább, 98 százalékban a konzervatív szavazók értenek egyet, a baloldali szavazóknak a 84 százaléka osztja Valls véleményét. A megkérdezetteknek alig 21 százaléka gondolja azt, hogy nincs igaza a belügyminiszternek, amikor így beszél, mert „nem kellene az emberek egy részét megbélyegeznie”.
A franciák többsége nem gondolja, hogy a kormány jelenleg legnépszerűbb tagja jobbra sodródik: 67 százaléka úgy véli, hogy a belügyminiszter politikája összességében „olyan, amilyennek lennie kell, se nem túl baloldali, se nem túl jobboldali”.
A reprezentatív felmérés szeptember 27-én, interneten, 1064 nagykorú francia állampolgár megkérdezésével készült.
A Franciaországban tartózkodó román és bolgár romák száma egyébként évek óta nem változik, 15-20 ezer között mozog. Többségük több mint öt éve él a mintegy 400 illegális telepen, s a kiutasítás után általában visszajönnek az emberek.
Az illegális cigánytelepek helyzete a választások közeledtével rendszeresen kampánytémává válik. Negyven százalékuk a párizsi körgyűrű körül található, mintegy hétezren laknak az autópályák mentén összeeszkábált viskókban. A hivatalos adatok szerint a tavaly kiutasított 37 ezer külföldi közül 13 ezer volt román és bolgár állampolgár.
Stockholm városi hivatalának egyik részlege is vezetett etnikai alapon – a romák személyes adatait tartalmazó – nyilvántartást 1958 és 1996 között. A jelenlegi városvezetés pénteken tájékoztatta erről a helyi médiát, jelezve hogy vizsgálóbizottságot állított fel az ügyben.
A cigányszekció nevű osztály e tevékenységéről az akkori szociáldemokrata városvezetők állítólag nem tudtak. Stockholm város vezetése ennek tisztázása érdekében hozott létre független jogászokból álló vizsgálóbizottságot. Sten Nordin, a jobboldali Mérsékeltek pártjának (Moderaterna) főpolgármestere úgy fogalmazott: elrettentő, hogy az emberekre nem úgy tekintünk, mint egyénekre, hanem mint valamilyen csoporthoz tartozókra. Nordin szerint a bizottság munkája segítséget nyújthat a társadalomnak abban, hogy miként kezelje ezt a kérdést a jövőben.
A héten botrány tört ki Svédországban, miután a Dagens Nyheter liberális napilap beszámolt arról, hogy a dél-svédországi rendőr-főkapitányság biztonsági részlegének számítógépén az egyik fájlban 4029 roma lakos – köztük mintegy ezer gyerek – neve szerepel. A személyes adatokat tartalmazó listán olyanok is vannak, akik közül sokan nincsenek is benne a bűnügyi nyilvántartásban, illetve már nem is élnek. Az ügyben több vizsgálat indult.
Fény derült arra is, hogy Stockholmban azokról a romákról, akik a város illetékes intézményeihez fordultak segítségért, a városi hivatal 1980-ig kötelezően listát vezetett, mégpedig etnikai alapon. 1980 után a köztisztviselők már maguk dönthették el, hogy beírják-e a listára az adatokat vagy sem.
A svéd fővárost 1958 és 1996 között többnyire baloldali többségű vezetés irányította. A 2006-os országgyűlési és önkormányzati választásokat követően a jobbközép jelöltje került az ország, illetve Stockholm élére.
