Gleiwitznél a németek lengyel egyenruhába bújtatott ügynökökkel eljátszottak egy lengyel támadást Németország ellen. Berlin természetesen nem tűrhette a „lengyel” agressziót, és kitört a második világháború.
Amerika történelme a Lusitania cirkáló óta különösen gazdag olyan háborúkban, amelyekbe finoman szólva sem tisztázott ürügyekkel szállt be. Szíria esetében a vegyifegyver-támadás a casus belli. Az amerikai külügyminiszter már egyértelműen jelezte, hogy akárki használta is, Aszad a hibás – mondta el Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A polgárháború váltakozó szerencsével zajlott, most úgy tűnik, hogy Aszad erői állnak győzelemre. A felkelők ezért Líbiához hasonlóan itt is a nyugati hatalmak szimpátiájára hajtanak, bármilyen eszközzel. „Eddig bárhol, ahol az Egyesült Államok közbelépett, a külföldi migránsok összevissza hazudtak” – mondta el korábban a szíriai konfliktus kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
ENSZ-felhatalmazás és a közvélemény támogatása híján a nyugatiak és Amerika eddig csak sűrűn intézett felhívásokat Aszad kormányához, hogy szüntesse be az erőszakot. Egy vegyifegyver-támadás tömeges polgári áldozatokkal viszont elég megrázó lehet a nyugati demokráciák szavazói számára ahhoz, hogy újra támogassák Amerika csendőrködését a Közel-Keleten. Kérdés, hogy mennyi civil áldozatra van ehhez szükség.
A vegyifegyver-téma Szíria kapcsán decemberben került elő, amikor Washington aggódott amiatt, hogy Aszad rendszere „egyre gonoszabb fegyverekhez nyúl”, esetleg majd vegyi fegyvert is használhat. Januárban a francia Le Monde már tudni vélte, hogy Aszadék Homsznál vegyi fegyvert vetettek be, márciusban pedig Aleppónál halt meg két tucatnyi ember harci gázoktól úgy, hogy a nyugati sajtó evidenciaként kezelte: a szír kormányzat tette. Obama újra és újra sietett figyelmeztetni Szíriát és Iránt: ha Aszad vegyi fegyvert vet be, Amerika megtorolja; a NATO pedig ugrásra készen várta az ENSZ jóváhagyását a támadáshoz.
Az ENSZ azonban nem szállított bizonyítékot a beavatkozáshoz, a megtorlásról szóló határozatot pedig Kína és az oroszok májusban újra megvétózták. A szír elnök ekkor azt nyilatkozta: sosem használna vegyi fegyvert a saját népe ellen, ha azonban mégis bevetette volna, annak nem tíz, vagy húsz, hanem több ezer áldozata lett volna.
Csaknem 1500 halottja volt az augusztus 21-én, Damaszkusz közelében történt harci gáztámadásnak. Az agresszor kiléte a mai napig ismeretlen, de Amerika és szövetségesei megint egyből Aszadot vették elő. Úgy tűnt, ennyi áldozatra már érzékenyen reagál a nyugati közvélemény is, és ha Obamának sikerül megnyernie a kongresszus támogatását, hétfőtől megindulhatnak az első légicsapások.
Bassár el-Aszad nem követne el ilyen ostobaságot – kommentálta a helyzetet Nógrádi. A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: a kormányerők mindenütt győzelemre álltak, szorították vissza a lázadókat, azok minden külföldi segítsége ellenére. A szír elnöknek egyáltalán nem állt érdekében vegyi fegyvert bevetni a sajt népe ellen, a felkelőknek – és az őket támogató nyugati és arab országoknak – annál inkább, hiszen csak így provokálhattak ki egy amerikai beavatkozást; egyébként Damaszkusz esetében már bevallották, hogy ők voltak.
Egy ideje videó is kering a világhálón, amelyen a felirat tanúsága szerint a lázadók készülődnek a vegyi fegyverek bevetésére, sőt és egy ágyút el is sütnek a film végén.
„A felkelőknek bőven vannak vegyi fegyvereik – jelentette ki Nógrádi –, Katartól és Szaúd-Arábiától kapják, amely államok szintén Aszad megdöntésében érdekeltek. Emellett minden nap özönlenek az »önkéntesek« a jordán–szír határon, akiket az amerikai és brit titkosszolgálat képez ki és fegyverez fel.”
