Gleiwitznél a németek lengyel egyenruhába bújtatott ügynökökkel eljátszottak egy lengyel támadást Németország ellen. Berlin természetesen nem tűrhette a „lengyel” agressziót, és kitört a második világháború.
Amerika történelme a Lusitania cirkáló óta különösen gazdag olyan háborúkban, amelyekbe finoman szólva sem tisztázott ürügyekkel szállt be. Szíria esetében a vegyifegyver-támadás a casus belli. Az amerikai külügyminiszter már egyértelműen jelezte, hogy akárki használta is, Aszad a hibás – mondta el Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
A polgárháború váltakozó szerencsével zajlott, most úgy tűnik, hogy Aszad erői állnak győzelemre. A felkelők ezért Líbiához hasonlóan itt is a nyugati hatalmak szimpátiájára hajtanak, bármilyen eszközzel. „Eddig bárhol, ahol az Egyesült Államok közbelépett, a külföldi migránsok összevissza hazudtak” – mondta el korábban a szíriai konfliktus kapcsán Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő.
ENSZ-felhatalmazás és a közvélemény támogatása híján a nyugatiak és Amerika eddig csak sűrűn intézett felhívásokat Aszad kormányához, hogy szüntesse be az erőszakot. Egy vegyifegyver-támadás tömeges polgári áldozatokkal viszont elég megrázó lehet a nyugati demokráciák szavazói számára ahhoz, hogy újra támogassák Amerika csendőrködését a Közel-Keleten. Kérdés, hogy mennyi civil áldozatra van ehhez szükség.
A vegyifegyver-téma Szíria kapcsán decemberben került elő, amikor Washington aggódott amiatt, hogy Aszad rendszere „egyre gonoszabb fegyverekhez nyúl”, esetleg majd vegyi fegyvert is használhat. Januárban a francia Le Monde már tudni vélte, hogy Aszadék Homsznál vegyi fegyvert vetettek be, márciusban pedig Aleppónál halt meg két tucatnyi ember harci gázoktól úgy, hogy a nyugati sajtó evidenciaként kezelte: a szír kormányzat tette. Obama újra és újra sietett figyelmeztetni Szíriát és Iránt: ha Aszad vegyi fegyvert vet be, Amerika megtorolja; a NATO pedig ugrásra készen várta az ENSZ jóváhagyását a támadáshoz.
Az ENSZ azonban nem szállított bizonyítékot a beavatkozáshoz, a megtorlásról szóló határozatot pedig Kína és az oroszok májusban újra megvétózták. A szír elnök ekkor azt nyilatkozta: sosem használna vegyi fegyvert a saját népe ellen, ha azonban mégis bevetette volna, annak nem tíz, vagy húsz, hanem több ezer áldozata lett volna.