Szíria megtorlással fenyegeti a nyugati hatalmakat

Barack Obama szerint a nemzetközi közösség szavahihetősége forog kockán, miközben Szíria kormánya megtorlást helyezett kilátásba.

„Nem én húztam vörös vonalat, hanem a nemzetközi közösség és a kongresszus. Nem az én szavahihetőségem forog kockán, hanem a nemzetközi közösségé, Amerikáé és a kongresszusé” – közölte Barack Obama amerikai elnök szerdán Stockholmban, a svéd miniszterelnökkel, Fredrik Reinfeldttel közös sajtóértekezletén az esetleges szíriai beavatkozással kapcsolatban.

Obama ezt egy arra vonatkozó kérdésre jelentette ki, hogy nem forog-e kockán szavahihetősége annak fényében, hogy korábban olyan vörös vonalnak nevezte a vegyi fegyverek bevetését, amelynek átlépése megtorlást von maga után.

A szíriai „barbárság” miatt a nemzetközi közösség nem maradhat szótlan – közölte az amerikai elnök. Az Egyesült Államok biztos benne, hogy a szíriai kormányerők vegyi fegyvereket vetettek be augusztusban, és a támadásért Bassár el-Aszad elnököt is felelősség terheli – közölte Obama.

Ahmed Badreddin al-Hasszún szíriai nagymufti, a szunniták vallási vezetője is részt kíván venni a szentatya által a Közel-Kelet békéjéért meghirdetett imanapon. Az eseményre szeptember 7-én, szombaton, a római Szent Péter téren kerül majd sor este hét órától éjfélig. Szerdai általános audienciáján Ferenc pápa Rómában megismételte a felhívást.

Ha a nemzetközi közösség nem reagálna, az növelné annak esélyét, hogy újból hasonló fegyvereket vetnek be, ezért hatásos választ kell adni a múlt hónapban történtekre – fogalmazott az amerikai elnök sajtóértekezletén.

Az amerikai szenátus külügyi bizottsága szerdán 10:7 arányban megszavazta, hogy 60 napra korlátozva engedélyezzék az Egyesült Államoknak a katonai akciót Szíria ellen. A fellépés bizonyos feltételekkel és csak egyszer 30 nappal meghosszabbítható. A testület kizárta szárazföldi erők „hadműveletekben történő” bevetését.

A dokumentumba ugyanakkor – John McCain republikánus és Chris Coons demokrata szenátor kezdeményezésére – belekerült az a kitétel is, amely szerint az amerikai politika célja a harctéri események menetének megváltoztatása, azzal a céllal, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnököt rákényszerítse egy olyan megegyezéses megoldásra, amely lezárja a konfliktust és utat nyit a demokratikus kormányzás felé. A bizottsági határozat emellett a szíriai ellenzék válogatott elemeinek nyújtott támogatás fokozását sürgette, beleértve a fegyverszállítást és a katonai kiképzést is.

A kérdés jövő héten kerül a teljes szenátus elé. A The Washington Post szerdai összesítése szerint a 100 tagú, demokrata többségű szövetségi szenátusban a katonai fellépés jelenleg 23 szenátor szilárd szavazatára számíthat. További 57 még nem döntötte el, hogyan kíván szavazni, 8 az elutasításra hajlik, 12 pedig határozottan nemmel fog szavazni. A támadás szenátusi jóváhagyásához 60 voksra lesz majd szükség.

A Szíria elleni fellépés azonban a lap szerint sokkal jobban áll a felsőházban, mint a republikánus többségű, 435 tagú képviselőházban, ahol helyi idő szerint szerda délutánig 259 törvényhozó szándékait sikerült feltérképezni. E számlálás szerint a képviselők közül 17-en eltökéltek, hogy megszavazzák a beavatkozást, 99-en bizonytalanok, 86-an az elutasításra hajlanak, 57-en pedig határozottan elvetik az Obama elnök által kért beavatkozás támogatását.

A szíriai kormány „minden eszközt” megragad annak érdekében, hogy megtoroljon egy esetleges nyugati támadást – közölte szerdán a francia hírügynökséggel a szíriai külügyminiszter-helyettes. Fajszal al-Mekdad az AFP-nek adott exkluzív interjújában azt nem árulta el, milyen módon fog a szíriai kormány visszavágni.

A miniszterhelyettes leszögezte: a kormány nem enged a Nyugat katonai csapással való fenyegetőzésének, még akkor sem, „ha kitör a harmadik világháború”. Mekdad szerint „egyetlen szíriai sem áldozhatja fel országa függetlenségét”.

Az iráni Forradalmi Gárda helyettes parancsnoka arra figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy egy esetleges szíriai katonai beavatkozás vallásháborúhoz vezethet a Közel-Keleten – közölte a félhivatalos Farsz iráni hírügynökség szerdán. Huszein Eszlami tábornok elmondta: „az amerikaiaknak tudniuk kellene, hogy a háború szabadon engedi a régióban lévő erőket, és ennek megfelelően a muzulmánok között megerősítheti azt az elképzelést, hogy ez valójában vallásháború”.

Háború esetén a katonai csapás nem csupán a szíriai kormányzatra irányulna, hanem az iszlámra is – tette hozzá a hadseregtől függetlenül működő, több mint százezer fős iszlám gárda helyettes parancsnoka. A tábornok véleménye szerint az amerikai tervek Izrael érdekeit tartják szem előtt. „Emiatt háború esetén nem csupán a régió sorsa, hanem részben az egész iszlám világ története fordulóponthoz érkezik” – vélekedett Eszlami.

Törökország bármilyen Szíria-ellenes koalícióhoz kész csatlakozni – közölte Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök szerdán. Azt is bejelentette, hogy visszatér Kairóba Törökország egyiptomi nagykövete. A kormányfő arról nem tett említést, hogy a Szíria-ellenes szövetséghez való csatlakozás jelenthet-e katonai beavatkozást a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányzat ellen.

A polgári lakosság védelmére szólították fel Izraelt a ciszjordániai palesztinok abban az esetben, ha az ország háborúba keveredne Szíriával. „Ha Izrael háborúba lép Szíria ellen, és ennek negatív következményei lennének a palesztinokra nézve, akkor ez Izrael felelősségét jelentené, hiszen a palesztinok megszállás alatt élnek” – idézte szerdán a Maan hírügynökség Adnan Damirit, a palesztin biztonsági erők szóvivőjét.

„Már korábban is említettük, hogy készek vagyunk részt venni bármilyen koalícióban, és hogy ezt egyfajta önkéntes szövetségnek tekintjük” – mondta Erdogan röviddel azelőtt, hogy útnak indult a csütörtökön Szentpéterváron rendezendő G20-csúcsértekezletre.

Oroszország egy rakétacirkálót küld a Földközi-tenger keleti részébe, hogy az átvegye az orosz haditengerészeti tevékenység irányítását a térségben – idézett az Interfaksz állami hírügynökség szerdán egy katonai forrást. A Moszkva nevű orosz hajó veszi át a térségbeli műveletek irányítását egy haditengerészeti egységtől, amire moszkvai közlés szerint a nemzeti érdekek védelmében van szükség. Csatlakozik hozzá az orosz balti-tengeri flotta egy rombolója és a fekete-tengeri flotta egy fregattja is. A hét elején az Interfaksz azt jelentette, hogy Oroszország egy felderítőhajót is küld a térségbe, de az állítólag a haditengerészeti egységtől elkülönülten tevékenykedik majd. „A Moszkva cirkáló a Gibraltári-szoros felé tart. Körülbelül tíz nap alatt ér el a Földközi-tenger keleti részébe, hogy átvegye a haditengerészeti erő zászlóshajójának szerepét” – mondta el a forrás.

Moszkva Aszad legnagyobb hatalmú szövetségese, s megvédi az ENSZ Biztonsági Tanácsának egymást követő határozati terveitől, amelyekkel a BT nyomást gyakorolna a szíriai vezetőre, hogy véget vessen az erőszaknak. Oroszország azt hangsúlyozza, hogy a konfliktust politikai párbeszéddel kell megoldani, amelyben Aszadnak is részt kell vennie.

Vlagyimir Putyin orosz elnök mindemellett egy szerdán közölt interjúban nem zárta ki egy Szíria elleni katonai művelet elfogadását, amennyiben egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a damaszkuszi rezsim a felelős a vegyi fegyverek bevetéséért. Hozzátette azonban, hogy bármilyen támadás törvénytelen lenne az ENSZ jóváhagyása nélkül.