Kitartanak a verespataki bányaberuházást ellenző civilek, szeptember 22-én este Románia számos városában tartottak újabb tiltakozó akciókat a Mentsük meg Verespatakot kampány keretében, de több külföldi városban is utcára vonultak a bányaprojekt ellenzői.
A Mensura Transylvanica szerint egyre nagyobb a káosz a verespataki aranybánya-beruházás körül, amely egyre mélyebbre süllyed a bukaresti belpolitikai csatározások mocsarában. Miközben korábban még eldőlni látszott, hogy nem valósul meg, miután Crin Antonescu liberális pártelnök, a szenátus elnöke és egyben a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) államfőjelöltje egyértelműen a projekt ellen foglalt állást, néhány nap alatt ismét csak megváltozott a helyzet.
Kiderült ugyanis, hogy a jövő évi EP- és államfőválasztások előtti kampányát elkezdő Antonescuhoz hiába látszott csatlakozni a meglepett Victor Ponta miniszterelnök is, a bányaprojekt lezárása nem ennyire egyszerű. Már csak azért sem, mert Ponta és az általa irányított nagyobbik kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a jelek szerint valóban pártolja a beruházást, ahogy azt Antonescu állította – olvasható az elemzésben.
Az MT felidézte, hogy a miniszterelnök egyszer csak elkezdett furcsa utalásokat tenni arra nézvést, hogy a beruházó kanadai Gabriel Resources akár kétmilliárd dolláros kártérítési igénnyel is előállhat a projekt meghiúsulása esetén. Majd a kormány több PSD-s tagja – akikhez Daniel Barbu liberális művelődési miniszter is csatlakozott – is azt ecsetelgette, hogy nem csupán gazdasági szempontból lenne hasznos a verespataki ciános aranybánya-beruházás megvalósulása, hanem környezetvédelmi megfontolásból is, mivel a Rosia Montana Gold Corporation ígéretet tett arra, hogy jelentős összegeket költ a természeti környezet megóvására, illetve több mint százmillió dolláros környezetvédelmi biztosítékot fizetne évente – tették hozzá.
Közben Antonescu is „megenyhült”, és belement abba, hogy az ügy sürgősségi parlamenti vitája helyett – amelyen elvileg el kellett volna vetni a beruházást – mégiscsak létrejöjjön az a parlamenti bizottság, amelynek feladata az, hogy az érintett feleket is meghallgatva behatóan feltérképezze a beruházás körülményeit és várható hatásait. Ez is arra enged következtetni, hogy nem zöld meggyőződésből, csupán konjunkturálisan, a bányaberuházás elleni utcai tüntetések hatására lett „ciánellenes” – vélekedett az erdélyi politikaelemző intézet.
Úgy látják, korábban még a bányaprojekt ellenzői irányába lengett ki a bukaresti politikai inga, azt a látszatot keltve, mintha a kormány meghajolt volna a tüntetők követelései előtt. Ponta közben váratlanul ellátogatott Verespatakra, ahol az egyik tárna mélyén 33, az RMGC alkalmazásában álló bányász tüntetett napok óta a bányaberuházás megvalósulásáért, és viszonylag rövid rábeszélés után sikerült meggyőznie őket arról, hogy nem kell tüntetniük. A bányapárti tüntetők hosszasan skandálták a nevét, jelezve: úgy érzik, az ő oldalukon áll – tették hozzá.
Eközben Traian Basescu államfő, aki eddig bevallottan a bányanyitás mellett állt, úgy nyilatkozott: az alkotmánybíróság biztosan elveti majd a verespataki projektről szóló jogszabályt, ha a parlament elfogadja azt, mivel alkotmányellenes, hogy kimondottan egy cégre szabjanak egy jogszabályt. Ennek nyomán bizonyos, hogy ha lesz ilyen jogszabály, és nem akad olyan ellenzéki képviselő, aki megóvná azt az alkotmánybíróságon, akkor maga Basescu kéri majd az alkotmányossági normakontrollt, hogy ezzel is borsot törhessen a kormányoldal orra alá – állapította meg az MT.
Az elemzőintézet szerint az eddigi események alapján úgy tűnik, hogy a kormány tulajdonképpen szeretné a beruházást, illetve a reményei szerint annak nyomán befolyó euró-százmilliókat, azonban a tiltakozókat sem szeretné elvadítani. Ezért most kissé tanácstalanul lavíroz, hol az egyik, hol a másik tábornak tesz kedvére, miközben a sajátos hintapolitika miatt a legfőbb kérdés még mindig megválaszolatlan: megvalósulhat-e a beruházás, ha igen, valójában mekkora veszélyt jelentene a ciános projekt és milyen alternatív fejlesztési lehetőségek mutatkoznak Verespatak és környéke fejlesztésére – tette föl a kérdést az MT.
„A parlamenti bizottság létrehozásával legalább egy időre sikerült ismét elhalasztani a konkrét döntést, ami egy szempontból kedvező a kormányra nézve, hiszen így egyelőre nem kell állást foglalnia egy kényes kérdésben, és ezzel nem fordítja végleg maga ellen az egyik oldalt.” Más kérdés, hogy határozatlanságával, azzal, hogy a közelgő választások előtt nem mer állást foglalni, a probléma megoldásához a legkevésbé sem járul hozzá. Az, hogy a furcsa fordulatokat vevő események hatására szeptember 15-én és 22-én minden eddiginél többen vonultak utcára a bányaprojekt ellen tüntetni, azt mutatja: egyre több, erős polgári öntudattal bíró ember véli úgy, hogy nem így kell egy kormánynak működnie – zárul az elemzés.
