„Tolmácsoltuk (a török kormánynak) súlyos aggodalmainkat amiatt, hogy Ankara egy amerikai szankciókkal sújtott céggel tárgyal egy olyan rakétavédelmi rendszer kiépítéséről, amely nem kompatibilis a NATO rendszereivel” – fogalmazott a washingtoni külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy „folytatódnak az egyeztetések az ügyben”.
Ismet Yilmaz török védelmi miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kínai CPMIEC (China Precision Machinery Import-Export Corp.) vállalat nyerte a légvédelmi rendszer kiépítésére kiírt, négymilliárd dolláros szerződést.
Az Egyesült Államok februárban szankciókkal sújtotta a kínai céget, mert az a vádak szerint „illegális kereskedést” folytatott Észak-Koreával, Szíriával és Iránnal. Washington szerint a cég megsértett több, a tömegpusztító fegyverek fejlesztését és elterjesztését megakadályozni hivatott nemzetközi megállapodást. Peking alaptalannak nevezte a CPMIEC ellen felhozott amerikai vádakat.
Bár a török hadsereg a NATO második legnagyobb hadereje az amerikai hadsereg után, az ország nem rendelkezik saját nagy hatótávolságú rakétaelhárító rendszerrel, ezért Ankara kérésére a NATO amerikai Patriot rakétavédelmi ütegeket telepített a török–szíriai határ közelébe.
Nyugati biztonságpolitikai elemzők szerint meglepő volt a török döntés, mert mindenki arra számított, hogy Ankara a Patriot ütegeket gyártó Raytheon amerikai hadiipari vállalattal köt szerződést.
Törökország hosszú időn át az Egyesült Államok egyik legszorosabb szövetségese volt a Közel-Keleten. Recep Tayyip Erdogan 11 éve tartó miniszterelnöki megbízatása alatt a török hadsereg befolyása fokozatosan visszaszorult, és már nem meghatározó szereplője a török belpolitikának. Megfigyelők szerint ennek is szerepe lehet a katonai beszerzésekről hozott döntésekben.
