Cao Csien-ming a kínai törvényhozás számára készített jelentését egy kínai jogi szaklap idézi, hangsúlyozva: az ügyészség legutóbb 25 évvel ezelőtt számolt be a törvényhozásnak korrupcióellenes tevékenységéről.
A dokumentum szerint 2008 eleje és 2013 augusztusa között Kínában mintegy 200 ezer embert vizsgáltak kenőpénzek elfogadása, illetve sikkasztás vádjával, közülük valamivel több mint 150 ezren kerültek bíróság elé.
Az ítélőszékek a vádlottak 99,9 százalékát, vagyis mintegy 149 ezer embert bűnösnek találtak, és mindössze ezer vád bizonyult alaptalannak. A megyei vagy annál magasabb rangú vizsgált állami hivatalnokok visszaélései az összes eset közel 10 százalékát adják, 32 embert pedig miniszteri szintű pozíciójában kaptak visszaélésen.
A hatóságoknak mintegy 7 ezer külföldre menekült bűnöst is sikerült kézre keríteniük, ami a javuló nemzetközi összefogásnak betudhatóan rekordnak számít – közölte Cao. A bűnüldöző szervek hatékonysága az elmúlt években jelentős javulást mutat, a kenőpénzek elfogadása miatt elítéltek száma 20, a kenőpénzek kínálása miatt elítélteké 60 százalékkal nőtt – derül ki a statisztikákból.
A kínai vezetés tavaly év végén hirdetett nagyszabású korrupcióellenes harcot. Ennek eredményeként az elmúlt hónapokban több tucat visszaélésre derült fény. Kiemelkedik ezek közül Po Hszi-laj, korábbi csungkingi párttitkár vagy a korábbi vasúti miniszter, Liu Csi-csün esete, ezek ugyanis azt jelzik, a legmagasabb tisztségeket betöltő bűnösök „sincsenek már biztonságban”.
Hszi Csin-ping kínai elnök korábban úgy fogalmazott: a korrupcióellenes harc a tiszta párt és a tiszta kormány építésének előfeltétele, s mint ilyen, hosszú távú kihívás. A kérdés rendezése a kommunista párt számára döntő fontosságú, az ugyanis a vezetésbe vetett bizalmat gyengíti, a hivatali korrupció ezen túl sokadik éve a társadalom legfőbb aggodalmainak egyike.
