Az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítását célzó törvényjavaslatot a képviselők 270 igen szavazattal fogadták el 249 nem ellenében. A törvényhozásban abszolút többséggel rendelkező szocialisták szavazták meg a törvényt, a jobboldali ellenzék és a kommunista Baloldali Front nem támogatta.
A jobboldali ellenzék azért támadja a tervezetet, mert az a képviselők szerint nem elég bátor a deficitcsökkentés terén. A konzervatív tábor a nyugdíjkorhatár további emelését sürgeti.
A felsőház, a szenátus október 28-án kezdi meg a szöveg vitáját.
A nemzetgyűlési szavazás ideje alatt több ezren tiltakoztak a nemzetgyűlés épülete előtt és országszerte a szakszervezetek által „történelmi tévedésnek” nevezett javaslat ellen.
A nyugdíjkorhatárt három évvel ezelőtt Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő idején emelték fel a korábbi 60-ról 62 évre, amely ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak. Utódja, Francois Hollande kizárta a nyugdíjkorhatár újabb emelését, mert az szerinte „büntetné azokat, akik fiatalon kezdtek el dolgozni”.
A reform célja azonban nem változott: az újraelosztáson alapuló és jelentős deficittel küszködő nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának biztosítása. Becslések szerint a hiány 2020-ig elérheti a 20 milliárd eurót (5966 milliárd forintot).
A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint máshol – 62 év –, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. Ennek az időtartamnak a növelését kívánja a kormány megemelni 2020-tól 43 évre azok számára, akik 1973-ban vagy az után születtek.
