Az államfő több mint 200 fős hallgatósága előtt felidézte, hogy az Egyesült Államokból hazatért Varga Béla, a második világháború utáni első demokratikus Országgyűlés elnöke 1990 májusában, a rendszerváltás utáni első szabadon választott parlament legelső ülésnapján azt tudatta a világ magyarságával, hogy a politikai emigráció korszaka lezárult.
Mint mondta, a volt házelnök szavai az első lépéseket jelentették azon az úton, amin járva a magyarok mind közelebb kerülhettek egymáshoz, „mindenkihez, akit összeköt a magyar név, a magyar szó, akinek jelentenek valamit Kölcsey, Madách, Ady és József Attila művei, és akik anyanyelvükként értik Márai vagy épp Nobel-díjas írónk, Kertész Imre megszenvedett tanúságról szóló könyveit” – mondta. „A kultúránál nincs jobb útlevél egymáshoz” – tette hozzá.
„Szabadságunk és nemzeti önrendelkezésünk visszanyerésével a 'disszidens' és 'emigráns' szavakban testet öltő, magyart a magyarral évtizedekig szembeállító politikai megkülönböztetés – a szocializmus megannyi, lelkeket mérgező hazugságával együtt – a történelem szemétdombjára kerülhet” – hangoztatta Áder János.
Rámutatott, hogy a békés polgári átalakulás óta senki sem mondhatja – különösképp nem a magyar állam képviselői –, hogy az emigrációban élők nem részei a politikai nemzetnek. Mint mondta, 2010-ben ezért született meg a magyar Országgyűlésben az új állampolgársági törvény, amely szélesre tárja a kapukat mindazok előtt, akik a lelki közösség vállalása mellett, szabad akaratukból meghozott döntéssel, alkotmányos értelemben is a magyar állam polgáraivá kívánnak válni.
Az államfő, aki a kulturális műsorral is gazdagított megemlékezést megelőzően külön is találkozott az 56-osokkal, emlékeztetett rá, hogy 1957-ben a Time magazin a magyar szabadságharcost választotta az év emberévé, aki döntő hatással volt a világ sorsára.
„Mindannyian a szabadság nemzetéhez tartozunk, és ettől oly ismerősek számunkra ők, 1956 magyarjai” – mondta az államfő a mosonmagyaróvári sortűz évfordulójának napján.
