A központi választási bizottság adatai szerint 5,1 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatta le voksát mintegy 5500 szavazóhelyiségben. A voksolás tisztaságára a FÁK-tagországok és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői ügyeltek.
Az ellenzék jelöltje, Jamil Hasanli történész a szavazatok 8,2 százalékát kapta. Rajta kívül még nyolc további jelölt indult Aliyevvel szemben. A 61 éves Hasanli a korrupció felvirágoztatásával vádolta meg Aliyevet, és úgy vélte, hogy az elnök csak csalással tudja újraválasztatni magát. A kormány elutasította az ellenzék vádjait.
Aliyev nem is kampányolt, hívei szerint a gazdasági eredmények beszélnek helyette. Az ország kőolajvagyonából származó sok milliárd dollárnak köszönhetően az alig tízmillió lakosú országban az utóbbi években nőtt az életszínvonal, a reálbérek jelentősen emelkedtek 2003 és 2012 között.
Az ellenzék képviselői a választás előtt megtorló kampányra panaszkodtak: az őrizetbe vételeket és az interneten kifejtett bármilyen kritika elnémítását célzó törvények elfogadását kifogásolták.
Ilham Aliyev, aki 2003-ban követte apját, Heydar Aliyevet, a helyi KGB volt vezetőjét és a szovjet kommunista párt politikai bizottságának tagját a hatalomban, 2009-ben népszavazást íratott ki az elnöki tisztség két mandátumra való korlátozásának eltörléséről. 2008-ban a szavazatok 89 százalékával választották újra; a külföldi megfigyelők nem ismerték el a választást szabadnak. Az európai megfigyelők jelenléte ellenére valószínű, hogy a választással kapcsolatos bírálatok süket fülekre találnak, tekintettel arra, hogy Azerbajdzsán a nyugati országok stratégiai fontosságú szénhidrogén-szállítója.
