A magyar állampolgárságú szexmunkások, akik korábban az utcai prostituáltak nagy részét adták, az elmúlt időben „eltűntek” Zürichből – tudta meg a Magyar Nemzet a Belügyminisztériumtól (BM). Mint írták, ennek az lehet az oka, hogy augusztus vége óta tilos az utcai prostitúció annak eddigi fő zürichi helyszínén, a Sihlquai-on. Azóta csak az újonnan kijelölt „bokszos”, ellenőrzött helyszíneken engedélyezett az ilyen szexuális szolgáltatások nyújtása. Az utóbbi időben bevezetett ellenőrző intézkedések, a kötelező bejelentkezés, a rendőrségi engedélyezési procedúra és most a jól ellenőrzött új telephelyek szakemberek szerint annyira megnehezítették az üzletet, hogy az immár nem vonzó annyira, és a magyar prostituáltak más országokba, elsősorban Németországba vándorolnak Zürichből.
Svájcban 1942 óta legális a prostitúció, Zürich pedig az európai szexipar egyik központja. A szükséges engedélyek megszerzése után és adózás mellett, meghatározott területeken bárki dönthet úgy, hogy ilyen módon teremt magának megélhetést. Sokan mennek ezért a svájci városba Magyarországról is az anyagi haszonszerzés reményében. Éles határt kell azonban húzni azok közt, akik önként, illetve azok között, akik emberkereskedők áldozataként bocsátják áruba a testüket – hangsúlyozta a lapnak az Érdekvédelem és támogatás bevándorló nőknek és a nőkereskedelem áldozatainak (FIZ) nevű svájci szervezet. Utóbbi esetben az érintetteket rendszerint hamis ígéretekkel csábítják külföldre bűnözők, majd kint szembesítik őket azzal, hogy a munkáról, szerelemről, pénzről szőtt álmaik alaptalanok, és kiszolgáltatott helyzetüket kihasználva kényszerítik őket prostitúcióra.
A magyar Belügyminisztérium tájékoztatása szerint magyar állampolgárok Svájcon kívül elsősorban Hollandiában válnak szexuális célú kizsákmányolás áldozatává. Nagyon kevés azonban azoknak az eseteknek a száma, amelyek a hatóságok látókörébe kerülnek, egyebek közt azért, mert gyakran maguk a futtatott személyek sem fedik fel, hogy nem önként fogadják az ügyfeleket, esetleg nem is tekintik magukat áldozatnak. Mindezen okok feltehetően hozzájárultak, hogy Magyarország berni nagykövetségének konzuli osztálya 2012-ben nem találkozott klasszikus emberkereskedelmi esettel.
Ezzel szemben 2011-ben 19, 2012-ben 17 olyan új eset került a FIZ látókörébe, ahol az áldozat magyar volt. A rendőrséggel szorosan együttműködő szervezet igazgatója, Susanne Seytter arról számolt be, hogy az általuk felkarolt nők ötven százaléka Kelet-Európából származik, ezen belül magyarok alkotják a legnagyobb csoportot. Hazánkon kívül a legtöbben a régión belül Bulgáriából és Romániából érkeznek. A szervezet széles körű szolgáltatást nyújt az áldozatoknak: szükség esetén jogi, anyagi, pszichológiai segítséget kínál. Felmérik azt is, mennyire lenne veszélyes a nőknek visszatérniük a hazájukba. – Senkit sem kényszerítünk arra, hogy visszatérjen oda, ahonnan jött. Erről mindenkinek magának kell döntenie – hangsúlyozta az igazgató. Mint mondta, az általános tapasztalat szerint valamennyi áldozat szíve szerint hazamenne, ez azonban, a saját biztonsága szempontjából nem mindig ajánlott. Utóbbi helyzetben a FIZ abban segít a nőknek, hogy beilleszkedhessenek a svájci társadalomba.
Győr Ágnes
Részletek a Magyar Nemzet keddi számában.
