A pártelnök szavai szerint október 16-án mutatják be az árnyékkormány tagjait. A Szabadság párt által szervezett felvonuláson becslések szerint mintegy 15 ezren vettek részt. A rendezvény komolyabb incidensek nélkül zajlott le. Kisebb dulakodás tört ki csupán az ellendemonstrációt szervező kommunistákkal a menet útvonalából kieső Lenin-szobornál, de a rendőrök hamar véget vetettek a rendbontásnak.
A felvonulók menetének elején népviseletbe öltözött lányok vittek kifeszítve egy hatalmas kék-sárga nemzeti lobogót, mögöttük pedig férfiak vitték ugyanígy az UPA piros-fekete zászlaját, utánuk dobosok haladtak. A felvonulást tömérdek zászló színesítette: a legtöbben a Szabadság pártzászlaja vagy a nemzeti lobogó alatt vonultak, de az UPA zászlajából is sok volt látható.
A transzparenseken Sztepan Banderát, az Ukrán Felkelő Hadsereg alapítóját és Roman Suhevics UPA-parancsnokot éltették, illetve szabadságot követeltek a politikai bebörtönzötteknek. A felvonuláson UPA-veteránok is részt vettek, akik egyenruhába öltöztek az évforduló alkalmából. A demonstrálók – akárcsak az előző évi megmozduláson – követelték, hogy adják vissza Banderának és Suhevicsnek az Ukrajna Hőse címet, amelytől bírósági döntéssel fosztották meg őket 2011-ben. Követelik továbbá az elismerését annak, hogy az UPA nemzeti felszabadító harcot vívott a második világháború idején, és minősítsék október 14-ét állami ünnepnek.
Az 1942-ben alakult, hivatalosan törvényen kívüli Ukrán Felkelő Hadsereg történelmi szerepe máig vitatott. A kommunisták azzal vádolják tagjait, hogy együttműködtek a nácikkal a második világháború idején, miközben az UPA veteránjai állítják, hogy egyszerre harcoltak a német és a szovjet megszállók ellen Ukrajna függetlenségéért.
