Hetei vannak a kétharmados kormánynak?

A szakadás felé haladnak a romániai kormányzó szociálliberálisok, vagy pedig csak belvillongásokról van szó?

Kovács András
2013. 10. 21. 15:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyre több elemző tartja valószínűnek, hogy a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) nagyobbik pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) arra készül, hogy felmondja a koalíciót a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), amellyel az utóbbi időben egyre több konfliktusba keveredett. Ennek érdekében mindent megtesz annak érdekében, hogy a maga oldalára állítsa a jelenleg az ellenzéki padsorokban ülő honatyák egy részét. Nem csupán oly módon, hogy pártszinten ajánl koalíciót, hanem háttéralkuk segítségével: egyre több honatyát győz meg arról, hogy átüljön a PSD frakciójába, tovább növelve ezzel saját befolyását.

Bár korábban a tavalyi választásokon súlyos vereséget szenvedett Demokrata-Liberális Párt (PDL) számított az egyik legfőbb „forrásnak”, a legfontosabb célpont ma már egyértelműen a populista Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) frakciója. Már csak azért is, mert az egész párt tulajdonképpen egy politikai kalandor, a bulvártévé-tulajdonos Diaconescu kreálmánya, és semmilyen kézzel fogható doktrínát vagy programot nem képvisel – olvasható a Mensura Transylvanica legfrissebb elemzésében.

Az MT szerint Diaconescu vélhetőleg azért hozta létre a pártot, hogy a még a romániai szinthez képest is alja minőséget képviselő bulvárcsatorna meglehetősen alacsony képzettségű, ezért könnyen megvezethető nézőinek szavazatával politikai befolyásra is szert tegyen. A kaland azonban nem sült el jól, mert túlságosan elbízta magát: bár pártja jelentős eredménnyel parlamenti erővé vált, ő maga nem jutott mandátumhoz, mivel Victor Ponta miniszterelnökkel egy választókerületben jelöltette magát, és alulmaradt. Mivel pedig a sorozatos törvénysértések miatt a televízióját is betiltották, nem maradt eszköze a választói manipulálására – teszik hozzá.

Ennek nyomán a PPDD gyakorlatilag elárvult. Kézzel fogható program nélkül a honatyái – akik zömmel „veteránok”, sokuk korábban más pártok színeiben már volt képviselő vagy szenátor – értelemszerűen kezdtek el azon oldal felé orientálódni, ahonnan valami jutalmat várhattak – olvasható az elemzésben. Ez pedig csakis a kormányoldal lehet, hiszen annak állnak források a rendelkezésére a dezertáló honatyák megjutalmazására. Ha pedig kormányoldal, akkor mindjárt annak legerősebb pártja a legvonzóbb – ennek tudható be a PSD népszerűsége a PPDD távozó honatyáinak szemében – állítja az MT.

Valeriu Zgonea, a PSD vezető politikusa, a képviselőház elnöke a napokban ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy pártjának esze ágában sincs új többséget alakítani, a dezertálások pedig természetesek, hiszen sok esetben korábbi PSD-s politikusokról van szó. Ez jól hangzik, de nem túl meggyőző, persze előfordulhat, hogy a PSD nem akar azonnal és minden áron új többséget, de a jövevények mindenképpen kapóra jönnek – tette hozzá a politikaelemző központ. Hiszen az egyre dagadó PSD-frakció egyre növeli a szociáldemokraták koalíción belüli befolyását, és egyre jobban csökkenti a PNL zsarolási potenciálját – zárul az elemzés.

A kormánykoalíción belüli ellentéteket csak növelte, hogy nemrégiben a PNL 63 honatyája olyan törvénytervezetet nyújtott be, amelyben az önkormányzati választási rendszer módosítását javasolják oly módon, hogy térjenek vissza a kétfordulós polgármester-választásokra, a megyei tanácsok elnökét pedig a továbbiakban a tanács tagjai válasszák meg, ne pedig közvetlenül a polgárok. A liberálisok azért változtatnának, mert álláspontjuk szerint a jelenlegi rendszer annak a pártnak kedvez, amely a kormány élén áll.

Liviu Dragnea közigazgatásért felelős miniszterelnök-helyettes, a PSD ügyvezető elnöke leszögezte: nem támogatja a PNL javaslatát, mivel az szerinte instabilitáshoz vezetne a megyei önkormányzatokban. Crin Antonescu, a PNL elnöke válaszában leszögezte: pártja úgy véli, hogy ha a régiók kialakítása nem jár együtt a gazdasági fejlődéssel, akkor azt nem érdemes megvalósítani. Leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú régiók létrehozását. A választási törvény kapcsán elmondta: álláspontja szerint a két fordulóban megválasztott polgármesterek nagyobb legitimitással bírnak.
A PSD önállósodási törekvését segítheti, hogy egy októberi közvélemény-kutatás szerint a teljes népesség 17 százaléka őket támogatja, míg a liberálisok csupán nyolc százalékon állnak. A szövetség megtartása mellett szól, hogy az USL támogatottsága még mindig 55 százalék, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a PDL csupán 19 százalékon áll. Az RMDSZ egy mostani voksoláson 7 százalékot szerezne.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.