A volt külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy országa a „déli irányt részesíti előnyben”, mert az ott épülő új atomerőműveknek kettős rendeltetésük lesz: egyrészt áramot termelnek majd az országnak, másrészt pedig árammal táplálják a tengerparton épülő, tengervizet sótlanító berendezéseket. Szalehi felhívta a figyelmet arra, hogy Irán déli tartományai vízhiányban szenvednek.
Szalehi szeptember 23-án jelentette be, hogy átvette a busehri atomerőmű felügyeletét az oroszoktól, és a létesítmény kibővítését tervezi ugyancsak Moszkva segítségével. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által ellenőrzött létesítmény kibővítéséről nemrég egyezett meg egy iráni-orosz gazdasági bizottság. Az új egység 4000 megawattal bővítené a busehri erőmű jelenlegi teljesítményét.
A busehri erőmű az első létesítmény abban az atomerőmű-hálózatban, amelyet Irán 2030-ig szeretne létrehozni, hogy kielégítse az egyre növekvő hazai energiakeresletet, s az így felszabaduló fölösleges kőolajat és földgázt a külföldi piacokra szállíthassa. Teherán azt hangoztatja, hogy belátható időn belül legalább tíz további reaktort akar építeni.
A Nyugat, amely azzal gyanúsítja Iránt, hogy békésnek mondott atomprogramja valójában nukleáris fegyver kifejlesztésére irányul, nem nézi jó szemmel Moszkva és az iszlám köztársaság együttműködését. A busehri erőművel kapcsolatban az is aggodalomra ad okot, hogy a létesítmény földrengésveszélyes helyen fekszik.
