A közép-európai régió egyik éllovasának számító Csehországban tavaly december óta gyakorlatilag folyamatos a kampányhangulat. A januári közvetlen elnökválasztást az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, Milos Zeman nyerte Karel Schwarzenberg külügyminiszterrel szemben. Sokan megnyugvásra számítottak, de júniusban korrupciós botrányok és egy megfigyelési ügy kapcsán lemondott Petr Necas jobbközép miniszterelnök.
A köztársasági elnök a pártok ellenkezésével nem törődve a balközép politikusnak elkönyvelt Jirí Rusnokot bízta meg szakértői kormány alakításával, de ez a kormány elbukta a bizalmi szavazást a képviselőházban. Az is kiderült, hogy a jobbközép koalíció mögött sem áll már többség. Rusnok augusztus 13-án be is nyújtotta lemondását, augusztus 20-án pedig az alsóház döntött önmaga feloszlatásról, így kiírták az előre hozott választásokat.
A 2006 óta hatalmon lévő Polgári Demokrata Pártot (ODS) eléggé megviselték a kormányzati évek, így a mostani választást követően minden bizonnyal ellenzékbe szorul majd. Az ODS-nek a cseh gazdaság gyengélkedése sem tett jót, mivel az államnak 2012 eleje óta folyamatosan csökken a bruttó hazai összterméke, a munkanélküliségi ráta is csupán lassan araszol lefelé. Az infláció az utóbbi hónapokban negatívba fordult, s ez szintén azt mutatja, hogy a gazdaság egyáltalán nincsen jó helyzetben.
A kilátásokat tekintve nem sok jót jelez előre, hogy a választásokat követően sem várható stabil kormány a pártrendszer rendkívüli töredezettsége miatt. A Cseh Szociáldemokrata Pártnak (CSSD) a korábban vártnál kisebb mértékű győzelmet jeleznek a képviselőházi választás előtt nyilvánosságra hozott legutóbbi közvélemény-kutatások. Míg a szociáldemokraták támogatottsága a felmérések szerint gyengül, addig a kommunistáké, valamint az Andrej Babis milliárdos vezette Elégedetlen Polgárok Mozgalmáé (ANO) erősödik. Hogyha ez a tendencia érvényesül, veszélybe kerülhet a szociáldemokrata-kommunista baloldal várt parlamenti többsége, és nehezebbé válik az új kormány megalakítása.
Biztos képviselőházi mandátumokra öt párt számíthat: a CSSD, a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM), az ANO, a TOP 09 és az ODS. Az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén három párt mozog: a Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL), a Virradat (Úsvit), a Polgári Jogok Pártja – Zemanék (SPOZ). A CSSD támogatottsága átlagban 24,5, a KSCM-é 17,1, az ANO-é pedig 14,8 százalékos, a TOP 09 11,5, az ODS 9,3, a KDU-CSL-é pedig 5,5 százalékot tudhat maga mögött.
Bohuslav Sobotka szociáldemokrata pártelnök szerint a CSSD legszívesebben egyszínű kormányt alakítana, amelyet a kommunisták kívülről támogatnának. Esetleges koalíciós partnerként a KDU-CSL lenne elfogadható számukra. Karel Schwarzenberg, a TOP 09 elnöke egy interjúban azt mondta, hogy pártja egy CSSD – TOP 09 nagykoalíciót is el tud képzelni. Martin Kuba, az ODS ügyvezető elnöke pedig a hét végén egy nagygyűlésen azt állította, hogy pártja belemenne egy CSSD–ODS nagykoalícióba. A szociáldemokraták azonban mindkét felvetést azonnal elutasították, s lehetetlennek minősítették.
A kampány egyik érdekes momentuma volt, hogy a kommunista párt növekvő befolyásának veszélyére kívánta felhívni a cseh közvélemény figyelmét egy civil szervezet, amely felakasztott személyeket ábrázoló figurákat helyezett el október 22-én kora reggel több lámpaoszlopon a kormány székhelye melletti Klárov téren Prágában. A papírfigurák nyakában kötél lógott, mellükön és hátukon pedig „Fellépett a kommunisták ellen” felirat volt olvasható.
„Akciónk célja, hogy emlékeztessük a közvéleményt arra a több mint 250 személyre, akiket politikai okok miatt gyilkolt meg a kommunista rendszer, illetve felhívjuk a figyelmet arra, hogy a hétvégi képviselőházi választás után a kommunista befolyás megerősödése fenyeget” – indokolta Jirí Novák, a kampányakciót szervező Dekomunizace polgári társaság képviselője.
