A közép-európai régió egyik éllovasának számító Csehországban tavaly december óta gyakorlatilag folyamatos a kampányhangulat. A januári közvetlen elnökválasztást az egykori szociáldemokrata miniszterelnök, Milos Zeman nyerte Karel Schwarzenberg külügyminiszterrel szemben. Sokan megnyugvásra számítottak, de júniusban korrupciós botrányok és egy megfigyelési ügy kapcsán lemondott Petr Necas jobbközép miniszterelnök.
A köztársasági elnök a pártok ellenkezésével nem törődve a balközép politikusnak elkönyvelt Jirí Rusnokot bízta meg szakértői kormány alakításával, de ez a kormány elbukta a bizalmi szavazást a képviselőházban. Az is kiderült, hogy a jobbközép koalíció mögött sem áll már többség. Rusnok augusztus 13-án be is nyújtotta lemondását, augusztus 20-án pedig az alsóház döntött önmaga feloszlatásról, így kiírták az előre hozott választásokat.
A 2006 óta hatalmon lévő Polgári Demokrata Pártot (ODS) eléggé megviselték a kormányzati évek, így a mostani választást követően minden bizonnyal ellenzékbe szorul majd. Az ODS-nek a cseh gazdaság gyengélkedése sem tett jót, mivel az államnak 2012 eleje óta folyamatosan csökken a bruttó hazai összterméke, a munkanélküliségi ráta is csupán lassan araszol lefelé. Az infláció az utóbbi hónapokban negatívba fordult, s ez szintén azt mutatja, hogy a gazdaság egyáltalán nincsen jó helyzetben.
A kilátásokat tekintve nem sok jót jelez előre, hogy a választásokat követően sem várható stabil kormány a pártrendszer rendkívüli töredezettsége miatt. A Cseh Szociáldemokrata Pártnak (CSSD) a korábban vártnál kisebb mértékű győzelmet jeleznek a képviselőházi választás előtt nyilvánosságra hozott legutóbbi közvélemény-kutatások. Míg a szociáldemokraták támogatottsága a felmérések szerint gyengül, addig a kommunistáké, valamint az Andrej Babis milliárdos vezette Elégedetlen Polgárok Mozgalmáé (ANO) erősödik. Hogyha ez a tendencia érvényesül, veszélybe kerülhet a szociáldemokrata-kommunista baloldal várt parlamenti többsége, és nehezebbé válik az új kormány megalakítása.
