Az audiovizuális tanácsnak az ülésen jelen lévő nyolc tagja egyhangúlag határozott a 11 reklám betiltásáról, amelyeket az után vizsgált meg, hogy mintegy kétezer feljelentés érkezett ez ügyben a hatósághoz.
„Az audiovizuális tanács azt állapította meg, hogy ezek a reklámok sértik a CNA rendelkezéseit, mert megtévesztőek, egyoldalúak és nagyon agresszívek” – mondta a médiahatóság tagja.
Turos szerint a verespataki aranybánya ügye már politikai kérdéssé vált, hiszen erről a parlamentnek kell döntést hoznia. Ezért ennek a befolyásolására irányuló reklámok politikai kampánynak minősülnek, amit választási kampányon kívül tilos folytatni.
A CNA tagja szerint nem világos, hogy a népszerűsítő anyagok valójában mit is reklámoznak. Egy részük a verespataki nehéz szociális helyzetet mutatja be, fő üzenetük az, hogy a beruházás révén munkahelyek létesülnek, ugyanakkor ezek a reklámok nem tekinthetők álláshirdetésnek – magyarázta Turos Lóránd.
A verespataki aranybánya-beruházás kérdése jelenleg a román parlament napirendjén szerepel, miután a bukaresti kormány augusztus végén olyan törvénytervezetet terjesztett a törvényhozó testület elé, amely elősegíti a ciántechnológiás bányaberuházást. Ezzel egy időben a beruházó (a Rosia Montana Gold Corporation – RMGC) sokak által túlzottan intenzívnek tartott reklámkampányt indított a román audiovizuális médiában.
A Cotidianul.ro román hírportál szeptember 28-án arról írt: nagyon sok embernek nem tetszett az RMGC reklámfilmjeinek tartalma, például az, ahogy a tévék a verespataki beruházás ellen szervezett utcai tüntetéseket bemutatták. Visszatetszést okozott az is, hogy az RMGC hatalmas összegeket pumpált a médiába. A közszolgálati televízióban állítólag kilenc napig semmilyen információ nem jelent meg az utcai tüntetésekről.
A ciános bányaberuházást ellenző környezetvédők a kénsavas vízzel elárasztott, negyed évszázada elpusztított Szászavincről (Geamana) készült drámai rövidfilmmel figyelmeztetnek arra, hogy milyen sors vár Verespatakra a bányaprojekt megvalósulása esetén.
