Brazília az amerikai titkos adatgyűjtési botrány hatására más ENSZ-tagországokkal közösen dolgozik egy közgyűlési határozat előkészítésén, amely garantálná az emberek magánélethez való jogának sérthetetlenségét elektronikus kommunikációjuk során – közölte pénteken a brazil külügyminisztérium egy neve elhallgatását kérő tisztségviselője. Meg nem nevezett nyugati diplomaták pedig – ezt megerősítendő – arról számoltak be, hogy Brazília Németországgal közösen határozatot készít elő annak követelésére, hogy túlzásba vitt kémtevékenységgel ne lehessen beavatkozni az emberek magánéletébe.
Dilma Rousseff brazil elnök és Angela Merkel német kancellár is elítélte, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt elektronikus kémtevékenységet folytat magánemberek tömegei után is szinte az egész világon.
Joachim Gauck német államfő pénteken kijelentette: magyarázatot vár az amerikai elnöktől egyebek között Merkel mobiltelefonjának feltételezett megfigyelésével kapcsolatban. A jövő héten az Egyesült Államokba utazik a német hírszerzés vezetője, hogy választ kapjon néhány kérdésre.
Angela Merkel csütörtökön azzal a kéréssel fordult Washingtonhoz, hogy az év végéig kössenek megállapodást az egymás elleni kémkedés kizárásáról. Hozzátette: nemcsak bocsánatkérést vár Barack Obama amerikai elnöktől, hanem tetteket is. Dilma Rousseff brazil elnök szeptemberben azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy a kémtevékenységgel – amelynek részeként az NSA az ő e-mailjeit is megfigyelte – megsértette az emberi jogokat és a nemzetközi jogot. „Ennek a határozatnak valószínűleg hatalmas támogatottsága lesz az ENSZ-közgyűlésben, mert egyik ország sem szereti, ha az NSA kémkedik utána” – jelentette ki egy meg nem nevezett nyugati diplomata a német–brazil kezdeményezésre utalva.
A közgyűlési határozatok – a biztonsági tanácsi határozatokkal szemben – nem kötelező érvényűek, viszont széles nemzetközi támogatottságot élveznek, ezért jelentős erkölcsi és politikai súlyuk lehet.
