Orbán Viktor a Királyi Külügyi Intézetben – közkeletű nevén Chatham House – tartott szerdai előadásában használta ezt a hasonlatot, bemutatva kormánya intézkedéseit, a válságra adott magyar válaszokat, amelyekkel kapcsolatban így fogalmazott: többről volt szó, mint egy reformról, az ország megújítása zajlott az elmúlt években. Ezért a magyar kabinet elsősorban nem is problémaként tekint a válságra, inkább lehetőségként a mélyebb, strukturális átalakítások végrehajtására.
A miniszterelnök álláspontja szerint egyébként a jelenlegi válság nem egy olyasfajta kihívás, amely egyszerű politikai intézkedésekkel legyőzhető lenne, „nem élhetünk úgy, ahogyan eddig”, ezért szükséges a nagy rendszerek jelentős átszervezése, sőt, ezzel egyidejűleg a családokat és a közösségeket is ösztönözni kell életstratégiájuk átalakítására.
A mintegy kétszáz meghívott vendég előtt a hagyományos értékek jövőbeni európai szerepéről – angol nyelven – beszélő kormányfő az Európai Unióról szólva úgy vélekedett: a korábban erős, magabiztos, optimista közösség mára ennek éppen az ellenkezőjét mutatja, egy bizonytalan uniót, amelynek nincs világos képe a jövőjéről.
A legnagyobb magyarországi brit befektető vállalatok, a Tesco, a Vodafone és a GlaxoSmithKline Közép-Európáért felelős vezetőivel találkozott szerdán londoni látogatása keretében Orbán Viktor miniszterelnök. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a találkozó után a brit fővárosban az MTI-nek elmondta: a megbeszélésen a magyar kabinet és a befektetők közötti együttműködésről volt szó. Megvitatták emellett Európa, azon belül Közép-Európa várható gazdasági fejlődését, valamint az említett vállalatok lehetséges jövőbeni magyarországi fejlesztéseit. Az államtitkár hangsúlyozta: az Egyesült Királyság a hetedik legnagyobb befektető Magyarországon, a brit cégek pedig több tízezer magyarnak adnak munkát.
Az EU-val kapcsolatban megerősítette azt a véleményét is, amely szerint a tagállamok közötti különbségeket nem lehet elhanyagolni, az eurózónán kívüli országoknak meg kell adni a jogot, hogy megválaszthassák saját gazdaságpolitikájukat. Hiszen nyilvánvaló, hogy ugyanaz a gazdaságpolitika nem felel meg a például az Egyesült Királyságnak, Svédországnak és Magyarországnak – tette hozzá, kijelentve, hogy ezért „az ideológiák és a dogmatizmus helyett – el kell ismerni és el kell fogadni a széles körű sokféleséget. Ha pedig elismerjük e sokszínűséget – folytatta –, el kell ismerni magukat a nemzeteket is, azt, hogy a nemzetek igenis léteznek.
A miniszterelnök a hagyományos értékekről szólva a nemzeten túl kiállt a család és a vallás mellett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte ma Európában teljesen nyílt „vörös” és „zöld” támadás zajlik e hagyományos értékek, a vallás, a család és a nemzet ellen, miközben – emelte ki – az európai demokrácia éppen a kereszténységen alapul, a család szerepe pedig döntő fontosságú a jelenlegi demográfiai problémák megoldásához.
Orbán Viktor megismételte: meggyőződése, hogy a jóléti államnak vége, helyette a magyar kormány egy munkaalapú, a kiérdemelt juttatásokra alapuló társadalmat próbál felépíteni.
A kormányfő emellett ismertette hallgatóságának a magyar lépések közül az egykulcsos, családi adórendszer bevezetését, a társasági adó csökkentését, az új, szavai szerint rugalmasabb munkatörvénykönyv megalkotását, a felsőoktatási rendszer átalakítását, valamint az államadósság-csökkentés, a versenyképesség-növelés politikáját, egyúttal felhívta a figyelmet a magyarországi társadalmi és politikai stabilitás megőrzésére. Elmondta azt is, hogy ma már négymillióan fizetnek adót Magyarországon, a kormányzati célkitűzés az ötmillió elérése.
Az előadás után a hallgatóság köréből kérdés hangzott el a politikai radikalizmussal, ennek összefüggésében a Jobbikkal kapcsolatban, felvetve, hogy a hasonló profilú pártokat nem kellene-e betiltani Európában.
Orbán Viktor válaszában a Jobbikot radikális nacionalista pártnak nevezte, kijelentve: a Jobbik létét „általánosságban bizonyítéknak szokás tekinteni” arra, hogy Magyarországon folyamatos veszély a nacionalizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet.
A kormányfő kijelentette ugyanakkor: a jobbközép pártoknak „egyáltalán nem kell megrettenniük” a radikalizmustól, mivel elég erősek ahhoz, hogy fenntartsák a hagyományos értékeket. A radikális politikai erők, „hol a kommunisták, hol a radikális jobboldal” Magyarországon történelmi visszatekintésben hozzávetőleg 16 százaléknyi választói támogatást tudhatnak maguk mögött a választásokon, de „a kérdés nem ez a 16 százalék, a kérdés az, hogy mi van a másik 84 százalékkal” – fogalmazott.
A szélsőséges pártok európai betiltásával kapcsolatos kérdésre kifejtette: a politikai radikalizmus problémáját nem lenne helyes nemzetközi szinten kezelni, mindegyik európai országnak megvan a maga alkotmányos jogrendje, amelyen belül a jelenség kezelhető. A politikai radikalizmus Orbán Viktor véleménye szerint nem a gazdasági válság terméke, a fő ok a vezetés hiánya a jobbközép és a balközép politikai elit részéről.
A kormányfő szerint az EU problémája a politikai vezetés szerepének félreértése. A szélesebb értelemben vett Európában is a politikai vezetés jelenlegi koncepciója az intézményesült vezetést jelenti, válság idején azonban ez nem elégséges, ilyenkor „személyekre, személyi vezetésre” van szükség – hangsúlyozta. Ha nem sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt az intézményi és személyi vezetés között, akkor az emberekben az az érzés támad, hogy egyáltalán semmilyen vezetés nincs – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor délután David Cameron brit miniszterelnökkel tárgyal a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
