A szélsőségesen konzervatív nézeteket valló és az iszlamistákkal kiváló kapcsolatot ápoló Szajjafot nyugati diplomaták nem látnák szívesen az elnöki székben.
A hadvezérnek sok van a rovásán: róla nevezték el az Abu Szajjaf Fülöp-szigeteki lázadócsoportot, és neve a 2001. szeptember 11-ei merényleteket vizsgáló bizottság jelentésében is felbukkant mint a terrortámadásokat kitervelő Hálid Sejk Mohamed mentora.
Szajjaf emellett kiképzőtáborokat irányított Afganisztánban és Pakisztánban a nyolcvanas-kilencvenes években, és ekkor találkozott az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vezetőjével, Oszama bin Ladennel. 1996-ban Szajjaf segített visszatérni a Szudánból kiutasított bin Ladennek Afganisztánba, ahol a terroristavezér a tálibok védelmét élvezte egészen a 2001-es nemzetközi invázióig.
Szajjaf alelnök-jelöltje, Iszmail Han ugyancsak fejfájást okoz a Nyugatnak. Az Afganisztán nyugati részéről származó Han hadúrból lett politikus, akit azzal gyanúsítanak, hogy a NATO visszavonulásával számolva belekezdett csapatainak újrafegyverzésébe.
Az elnökjelöltek október 6-áig jelezhetik részvételi szándékukat. Eddig Asraf Gani volt pénzügyminiszter, Abdullah Abdullah, az ellenzék vezetője, illetve a Nemzeti Unió nevű pártot irányító Biszmillah Ser jelentkezett a jövő évi megmérettetésre.
Az afganisztáni elnökválasztásra a bizonytalanság, az instabilitás és az újból fellángoló erőszak légkörében, a NATO-erők nagy részének távozása után kerül sor április 5-én. A voksolás hivatott megnevezni az 55 éves Karzai utódját, aki a tálib rezsim 2001-es megdöntése óta irányítja az ázsiai országot, de az alkotmány tiltja, hogy harmadszorra is megválasszák. Az elnök eddig nem nevezte meg, hogy kit látna szívesen utódjaként az államfői tisztségben.
