A társadalom elöregedése kapcsán hangsúlyozta, ha nem növekszik jelentősen az orvos- és nővérképzés kibocsátása, az európai munkaerőpiacon hét éven belül egymillió egészségügyi dolgozóval lesz kevesebb a szükségesnél. – A társadalom elöregedése miatt nem csak az egyetemek kibocsátását kell megnövelni, de a szakmastruktúrát is változtatni kell, mert megnövekszik a munkaintenzív ellátási formák iránti igény. Erre fel kell készülni, a képzést ebbe az irányba kell változtatni – fogalmazott Szócska.
A más országokban munkát vállaló diplomások kérdése kapcsán az államtitkár kifejtette: ők dupla veszteséget jelentenek a kibocsátó országoknak. Ezeknek egyrészt vállalniuk kell a képzés költségeit, másrészt szembe kell nézniük azzal, hogy nincs kit annak az orvosnak vagy nővérnek a helyére állítani, aki a jobb megélhetés reményében más országban vállal munkát. – A donor – vagyis képzett munkaerőt kibocsátó – országokban keletkező munkaerő-deficit csökkentése, megszüntetése csak az EU központi büdzséjéből finanszírozott foglalkoztatáspolitikával képzelhető el.
Ez már tíz éve téma az EHFG elnökségében, ám most sürgetővé vált a megoldás megtalálása. A magasan képzett munkaerő elvándorlása ugyanis ma már nem csak az újonnan csatlakozott országokat érinti, vagyis nem csak keletről nyugatra irányuló migrációt jelent. Megindult egy délről északra irányuló munkaerő-elvándorlás is, és ez az olyan régi EU-tagok egészségügyi rendszerében is gondot okoz, mint Spanyolország vagy Portugália, de a legutóbbi időktől ezzel szembesül Franciaország is – mutatott rá a kérdés kapcsán Szócska Miklós.
