A brit titkosszolgálatok sok terrortámadást akadályoztak meg

2005 óta 34 terrortámadásnak sikerült elejét venni Nagy-Britanniában a brit elhárítás igazgatója szerint.

A londoni alsóház hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága az utóbbi hónapokban kibontakozott lehallgatási botrány ügyében idézte be az elhárítás, a hírszerzés (MI6) és a kommunikációs figyelőszolgálat (GCHQ) vezetőit, akik most először jelentek meg együtt a nyilvánosság előtt.

Andrew Parker, az MI5 vezetője a meghallgatáson elmondta: a 34 meghiúsított támadás „túlnyomó többségét” Nagy-Britanniában élő terroristák tervelték ki. Hozzátette: az MI5 „több ezer” olyan britről tud, akik támogatják a szélsőséges erőszakcselekményeket.

A brit biztonsági szolgálatok a törvényesség határain belül működnek, és nem figyelik azoknak a kommunikációját, akik erre nem adnak okot – mondták a szolgálatok vezetői. A példátlan meghallgatás előzményeként Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja az utóbbi hónapokban titkos információk tömegét szivárogtatta ki főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA, a hasonló profilú GCHQ, valamint több más ország szolgálatainak titkos adatgyűjtési tevékenységéről.

Sir Iain Lobban, a botrány egyik főszereplőjévé vált GCHQ igazgatója a csütörtöki meghallgatáson kijelentette: a szolgálat „nem azzal tölti az idejét”, hogy a brit lakosság „nagy többségének” telefonjait hallgatja vagy email-üzeneteit olvassa. „Ez nem lenne arányos, sem törvényes” eljárás, és „nem is alkalmaznék olyanokat, akik ilyesmire vetemednének” – tette hozzá.

Szerinte ha valaki terrorista, súlyos bűncselekményekkel gyanúsított bűnöző, vagy valamilyen okból külföldi titkosszolgálatok célszemélyévé vált, illetve ha tevékenysége ténylegesen veszélyezteti az Egyesült Királyság gazdasági és nemzetbiztonságát, akkor „van rá esély”, hogy kommunikációját a brit szolgálatok megfigyelik. Mindazokat, akik e kategóriák egyikébe sem tartoznak, és nincsenek kapcsolatban olyanokkal, akikre e meghatározások vonatkoznak, a brit szolgálatok nem hallgatják le, és erre nincs is jogkörük – hangsúlyozta a GCHQ vezetője.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) évente több mint 10 millió dollárt fizet az Egyesült Államok legnagyobb vezetékes és mobiltelefon-szolgáltatójának, az AT&T-nek azért, hogy a külföldi terrorelhárító tevékenységének részeként hozzáférhessen a cég adatbázisához – közölte csütörtökön névtelenül nyilatkozó kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva a The New York Times.

Az AT&T egyébként azt fontolgatja, hogy felvásárolja a legnagyobb európai szolgáltatót, a Vodafone-t. A CIA és az AT&T valamikor 2010 előtt kezdődött együttműködése a lap szerint önkéntesen megkötött megállapodáson alapul, arra a telefontársaságot nem idézések vagy bírósági végzések kényszerítették rá. Az AT&T a kémszervezet felkérésére kutat az adattárában a külföldi terroristagyanús személyek telefonhívásainak adatai után, segítséget nyújtva azok külföldi cinkosainak leleplezéséhez.

Az amerikai vezetés fontolóra vette, hogy különválasztja a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA igazgatójának és a Pentagon Kibernetikai Parancsnoksága vezetőjének a tisztségét – közölte csütörtökön a The Washington Post. Ezt a két pozíciót jelenleg egy személyben Keith Alexander tábornok tölti be, aki a tervek szerint márciusban távozik majd mindkét hivatalából. Alexander 2005 óta az NSA és 2010 óta a kibernetikai parancsnokság első embere.

A szerb miniszterelnök nem lepődött meg azon, hogy a zágrábi amerikai nagykövetség épületében állítólag lehallgató központ működik. Ivica Dačić kormányfő csütörtökön Belgrádban részt vett az Európa Tanács által szervezett médiakonferencia megnyitóján. Ezt követően újságírók arra kérték, kommentálja egy brit lapnak a térség sajtójában a napokban ismertetett értesüléseit, amelyek szerint a horvát fővárosban az amerikai nagykövetség épületében lehallgató központ működik, és azt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) használja.

„Nem tudom, hogy engem lehallgatnak-e, de nem mondanám, hogy meglepnek az ilyen értesülések. Miért, önöket talán meglepik?” – tette fel a feltehetően ironikusnak szánt kérdést a szerb miniszterelnök.