Atomprogram: megállapodtak Iránnal

Megállapodás született vasárnap hajnalban Genfben Teherán atomprogramjáról a Hatok csoportja és Irán között.

Catherine Ashton szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, amely lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását. Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is.

Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban, a Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök ugyancsak ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt, s hangsúlyozta, hogy a következő fél évben végleges megállapodást kell kidolgozni.

A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az elnök kiemelte, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. Emlékeztetett arra, hogy Teherán beleegyezett: semlegesíti 20 százalékra dúsított uránkészletét, lemond az új generációs centrifugák használatáról, a nemzetközi ellenőröknek pedig lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel – hangsúlyozta Obama.

Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat – jelentette ki. Ennek részeként értesülések szerint az ország 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, 1,5 milliárdhoz pedig egyebek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint további szankciók enyhítéséből.

Barack Obama rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja rendezni. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének, és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.

Az amerikai elnök tárgyalni kíván Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel az iráni nukleáris programról megkötött genfi megállapodásról – jelentette ki vasárnap hajnalban Washingtonban egy névtelenül nyilatkozó vezető amerikai kormányzati tisztségviselő.

Ugyancsak amerikai hivatalos személyek közlése szerint Washington az elmúlt hónapokban a Hatok, illetve Irán genfi tárgyalásaival párhuzamosan korlátozott kétoldalú tárgyalásokat folytatott Teheránnal. A források szerint az iráni-amerikai tárgyalásokat két hónappal ezelőttig az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei, így Izrael előtt is titokban tartották.

„Nincsen vesztes, az egész világ nyer a megállapodással” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a genfi tárgyalások után orosz hírügynökségek szerint. A megállapodás zöld jelzést ad a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fokozottabb ellenőrzései előtt, erősíti a bizalmat a Közel-Keleten, és csökkenti az atomfegyverek terjedésére vonatkozó aggodalmakat – fejtette ki az orosz diplomácia irányítója.

„Mostantól nagyon nehéz lesz megkerülni a NAÜ által összegyűjtött adatokat. Meggyőződésünk, hogy Irán lelkiismeretesen együttműködik az ügynökséggel” – jelentette ki Lavrov orosz újságíróknak. A következő fél évben a tárgyalásokon rögzítik, mik azok a paraméterek, amelyekhez Iránnak szüksége van a békés célú atomtevékenységhez, így az atomerőművei, kutatóreaktorai és gyógyászati célra használatos izotópokat előállító reaktorai számára szükséges fűtőanyag gyártásához – szögezte le a miniszter.

Szergej Lavrov üdvözölte, hogy a megállapodás enyhíti az Irán elleni nyugati szankciókat. „Nem ismertük el ezeket az egyoldalú szankciókat, korrekt dolog tehát az egyoldalú büntetőintézkedések eltörlésével csökkenteni az Iránra gyakorolt nyomást” – jelentette ki.

Peking is üdvözölte az áttörést, s úgy véli, a megállapodás elősegíti a Közel-Kelet békéjét és stabilitását – derült ki a kínai külügyminiszter szavaiból, amelyet rövid közleményében ismertetett a tárca vasárnap. „Ez a megállapodás segíteni fogja az atomfegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló nemzetközi rendszert, valamint a béke és stabilitás megőrzését a Közel-Keleten” – jelentette ki Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője, aki részt vett a Hatok és Irán tárgyalásain. Kína a tárgyalásokról – szintén a minisztérium honlapján megjelentek szerint – már a kezdetük előtt úgy vélte, hogy „végső fázisukba érkeztek”.

Az iráni külügyminiszter szerint a Genfben vasárnap hajnalban elért megállapodással „fontos eredményt értek el, de ez csak az első lépés”. A maratoni tárgyalások után tartott sajtótájékoztatóján Mohamad Dzsavad Zarif leszögezte: „vegyes bizottságot állítottunk fel a megállapodás megvalósításának az ellenőrzésére. Remélem, hogy a két fél olyan módon tud előrehaladást elérni, amely lehetővé teszi a bizalom helyreállítását”.

A miniszter hangsúlyozta: a megállapodás világos utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy Iránban folytatódik az urándúsítás, ami sokáig a megegyezés fő akadálya volt. „Úgy véljük, ez jogunkban áll” – szögezte le Zarif, akit egyébként a sajtószobába való belépésekor tapssal fogadtak a tárgyalásokra Genfbe érkezett iráni újságírók.

Üdvözölte az iráni atomprogram tárgyában Genfben született vasárnapi megállapodást Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetője. „A siker kétségkívül Isten kegyelmének, a nép imájának és támogatásának köszönhető” – fogalmazott. Az ajatollah azt írta Haszan Róháni elnöknek küldött levelében: „mindig ellen kell állni más országok túlzó követeléseinek” a nukleáris területen.

Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök történelmi hibának nevezte a Genfben aláírt megállapodást – közölte az izraeli katonai rádió. Netanjáhú a vasárnapi kormányülés kezdetén kijelentette, hogy „ma sokkal veszélyesebbé vált a világ, mert a legveszélyesebb rendszer jelentős lépést tett a világ legveszélyesebb fegyverének megszerzésére. A világ vezető hatalmai először fogadták el az iráni urándúsítást, miközben teljesen figyelmen kívül hagyják az általuk vezetett ENSZ Biztonsági Tanácsot.”

Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke vasárnap nyilatkozatban üdvözölte, hogy hajnalban fél évre szóló átmeneti megállapodás született Irán atomprogramjáról Teherán és a nemzetközi közösség között. Az egyezség Van Rompuy szerint fontos lépés abba az irányba, hogy garantált legyen az iráni nukleáris program békés jellege. E kérdés hatékony kezelése – tette hozzá – jelentős regionális, illetve globális hatással fog járni: csökkenti a politikai feszültséget, hozzájárul a bizalom építéséhez, és segíti meggátolni a tömegpusztító fegyverek terjedését.

Szankciók

A nagyhatalmak több szankciósorozatot is bevezetettek Irán ellen, a nemzetközi közösség ugyanis azzal vádolja Teheránt, hogy békés célú nukleáris tevékenységének leple alatt atomfegyver előállítására törekszik. Az iráni kormány azonban ezt következetesen tagadja.

A vasárnap megszületett megállapodás értelmében a következő hat hónap során a feleknek egy végleges megállapodást kell kidolgozniuk. Irán addig is az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat annak fejében, hogy nem fejleszti tovább nukleáris programját, és lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek számára létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Teherán az eddigiekben nem bocsátkozott részletekbe a megállapodást illetően, az iráni külügyminiszter mindössze annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri a perzsa állam jogát az urándúsításra. A Fehér Ház erre válaszul hangsúlyozta, hogy ez nem szerepel a megállapodásban, az egyezmény nem ismeri el Teherán jogát az urándúsításra.

Az amerikai elnökség szerint Irán

– kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabb szintre uránkészleteit, valamint felszámolja az 5 százalékos dúsítottsági szint meghaladásához szükséges technológiát;

– felhígítással semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit;

– nem helyez üzembe új centrifugákat, és félbeszakítja az araki, plutónium termelésére is képes reaktor működésbe állításának előkészületeit;

– nem épít olyan létesítményt, amelynek segítségével a kiégett fűtőanyagból újrafeldolgozással plutóniumot nyerhet ki;

– lehetővé teszi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői számára létesítményeinek mindennapos helyszíni ellenőrzését, valamint adatokat közöl az araki reaktorról.