Kövekkel feleltek a könnygázra Kairóban

A tüntetésekre vonatkozó szabályokat szigorító törvény ellen demonstrálók és rendőrök csaptak össze Kairóban.

Az indulatok azután szabadultak el az egyiptomi főváros Abdín negyedében, hogy a bíróságon önként feladta magát Ahmed Maher, az Április Hatodika Ifjúsági Mozgalom vezetője. Maher letartóztatását kedden rendelték el a hatóságok, arra hivatkozva, hogy részt vett egy nem engedélyezett tüntetésen a parlament előtt, ahol egyébként szintén a demonstrációkat szigorító jogszabály ellen tiltakoztak. A bíróság előtt a rohamrendőrök könnygázt vetettek be és gumibotokkal ütötték a tüntetőket, akik kövekkel dobálták meg a rendfenntartó erőket. A környéken bezártak a boltok és leállt a közlekedés, de sebesültekről nem érkezett jelentés.

Szintén szombaton az ország déli részén ismeretlen fegyveresek megöltek egy keresztényt. A Maher által vezetett mozgalom nagy szerepet játszott a 2011-es utcai megmozdulások megszervezésében, amelyek Hoszni Mubarak akkori államfő bukásához vezettek. Sokan azzal vádolják a hatóságokat, hogy mostani fellépésük egyre inkább hasonlít a Mubarak-rezsim alatti helyzetre, amely ellen Maher és egyiptomiak milliói felkeltek két évvel ezelőtt. Maher mellett egy másik prominens aktivistát, Aláa Abdel-Fattáhot, valamint még 24 embert vettek őrizetbe a hatóságok, ami egyes megfigyelők szerint annak a jele, hogy most már nemcsak az iszlamistákat, hanem a demokrácia-párti világi csoportokat is üldözik Egyiptomban. Közülük sokan támogatták azt, hogy a hadsereg július elején elmozdította hivatalából Mohamed Murszi iszlamista elnököt, de a Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség elleni véres hajtóvadászat, illetve az állampolgári szabadságok egyéb korlátozásai miatt mára már többségükben a rendszer bírálóivá váltak.

Legutóbb azon vasárnap életbe lépett törvény ellen emelték fel a szavukat, amely engedélyhez köti a tüntetések szervezését, és pénz- és börtönbüntetéssel fenyegeti a szabályozást megszegőket. A kormány indoklása szerint azért van szükség a tüntetések előzetes engedélyeztetésére, hogy helyreálljon a biztonság, és véget vessenek a Murszi megbuktatása óta mindennapossá vált tüntetéseknek. A törvényt szombaton Ziad Bahaedine miniszterelnök-helyettes is elítélte, mivel az korlátozza a demonstrációhoz való jogot és nem választott parlament fogadta el. „Nem szégyen és nem rontja az állam tekintélyét, ha újragondolunk egy törvényt, amely csak mélyíti a szakadékot az állam és a fiatalok között” – írta Ziad a Facebookon.

A törvénnyel számos aktivista szerint a kormány valójában a készülő alkotmánymódosítással szembeni bírálatokat akarja elhallgattatni. A demokratikusan hatalomra jutott, de bírálói szerint egy szűk réteg érdekeit képviselő Muzulmán Testvérség által kidolgozott alkotmány módosítására egy ötvenfős parlamenti bizottság dolgoz ki javaslatokat, amely szombaton szavaz végső szövegtervezetéről, ezt pedig kedden kell az államvezetés elé terjesztenie. Az új alkotmányt várhatóan jövő januárban bocsátják majd népszavazásra.