Ő lehet Amerika következő elnöke?

Chris Christie valamit nagyon jól csinálhat, hiszen földcsuszamlásszerű győzelmet aratott New Jerseyben.

Kovács N. László
2013. 11. 06. 18:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az első voksolás szólt talán a legfontosabb pozícióról: New York polgármestere olyan figura, akinek a szavára általában egész Amerika figyel, ahogy azt Michael Bloomberg és illusztris elődei bizonyították. Mégis itt ígérkezett a legkevésbé izgalmasnak a verseny, hiszen a túlnyomóan demokrata nagyvárosban szinte kivétel nélkül az lesz a polgármester, aki megnyeri a párt előválasztását, és ez most sem volt másként: Bill de Blasio mintegy 50 százalékot vert republikánus vetélytársára, így 24 év után először ülhet baloldali a New York-i polgármesteri székbe. De Blasio a demokrata párt liberálisabb szárnyához tartozik, kampányát a szegénység elleni küzdelem, a stop-and-frisk néven ismert, szerinte rasszista rendőrségi módszer megszüntetése és a jobb oktatás köré építette fel – a legtöbben azt várják tőle, hogy markánsan más utat mutat a tízmilliós nagyvárosnak, mint elődje, a konzervatív, piac- és rendpárti milliárdos, Bloomberg.

Nagyobb izgalmakkal kecsegtetett Virginia, ahol kormányzót választottak ugyanaznap este. A déli államban két kevéssé tökéletes jelölt csapott össze. A demokrata Terry McAuliffe előéletét érdekes epizódok színesítik: egyszer feleseket hajtott le élő televíziós adásban, máskor feleségét és gyermekét a kocsiban hagyta, amíg pénzt gyűjtött pártjának, ráadásul kiderült, egyes üzleteit szövetségi nyomozók vizsgálják visszaéléseket keresve. Republikánus ellenfele, Kenneth T. Cuccinelli vezető államügyész a homoszexuálisokra tett megjegyzései visszatetszést váltottak ki, ráadásul egy olyan régi, szodómiaellenes törvény mellett tört lándzsát, mely egyebek közt illegálissá tette volna a két egyetértő, ellenkező nemű felnőtt közti orális szexet. Az inkább jobbra hajló déli államban inkább az utóbbi jelölt számított az esélyesnek, mégis McAuliffe győzött 2 százalékponttal.

Ennek épp ellenkezője játszódott le New Jerseyben, ahol Chris Christie republikánus kormányzó küzdött újraválasztásáért egy demokrata állami szenátor, Barbara Buono ellen. Christie elméletileg komoly hátrányból indult, hiszen választói erősen a demokraták felé húznak – 700 ezerrel több itt a baloldali szavazó: Barack Obama tavaly 18 százalékkal megelőzte vetélytársát New Jerseyben. Christie azonban valamit nagyon jól csinálhat, hiszen földcsuszamlásszerű, több mint 20 százalékos győzelmet tudott aratni. A nagydarab, szabad szájú kormányzó az elnökhöz hasonló helyzetben van: az állami törvényhozás mindkét házát a demokraták uralják, ő azonban büszke rá, hogy ha kell, képes politikai ellenfeleivel is együttműködni – ritka ez a mai Amerikában, ahogy azt a kormányzati leállás is bizonyította.

„New Jerseyben mi így dolgozunk, és talán jobb lenne, ha a washingtoniak is elkezdenének jegyzetelni” – fogalmazott szerénytelenül a kormányzó. Christie másik erőssége, hogy a hagyományos nem republikánus szavazó csoportokat – kisebbségeket és nőket – is maga mellé tudja állítani. „A titok az, hogy el kell menni mindenhová, nemcsak oda, ahol kényelmesen, barátok közt érezzük magunkat” – magyarázta.

A váratlan mértékű, pártvonalakon is átívelő sikert követően az amerikai média ismét Christie elnöki ambícióiról kezdett cikkezni. „Jöhet 2016” – szól a Time cikke, a New York Times pedig leírja, a kormányzót köszöntő támogatók szintén a közelgő választásokat emlegették. „Amikor legközelebb kezet rázunk, már elnök úrnak fogom szólítani” – mondta Christie-nek egy szavazója. „A kormányzó bebizonyította, hogy a konzervatívok is képesek nyerni, hogy mi is meg tudjuk szólítani a kisebbségeket, hogy győzelmünk útjába sem földrajzi, sem demográfiai akadályok nem állhatnak, ha eleget dolgozunk érte” – lelkendezett Ed Gillespie, a republikánusok nemrég leköszönt országos elnöke.

Fontos mérföldkőnek számít a választás a konzervatív oldalon belül dúló „polgárháború” szempontjából is. Cuccinelli a lázadó Tea Party-féle oldal sztárja: ő volt az első államügyész, aki keresetet adott be a gyűlölt egészségügyi törvény ellen, közeli szövetségesei közt tudja ráadásul a mozgalom washingtoni vezéralakjait, akik sokak szerint a kormányzati leállás kierőszakolásával a mélybe rántották a pártot – és vele Cuccinellit is. Ezzel szemben Christie az együttműködést és a keményvonalas ideológia mellőzését tűzte zászlajára, a leállást pedig „monumentális baklövésnek” nevezte.

„Megjegyzés a konzervatívoknak: több Christie-félét, kevesebb Cuccinellit” – vonta le a következtetést a USA Today vezércikke. „A republikánusok egy baráti államban kaptak ki, ráadásul egy kifejezetten gyenge, jellegtelen demokratától. Az üzenet egyértelmű: a virginiai választók nem kértek a Tea Party politikájából, nem kértek a szélsőségekből” – állapítja meg a The Washington Post.

The New York Times, The Washington Post, USA Today, Fox News, Time


Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.