Victor Ponta azt hangoztatta, hogy meg kell büntetni azokat, akik visszaélnek Nagy-Britannia jóléti-szociális rendszerével, a korlátozásokat azonban nem lehet felhasználni arra, hogy a diszkriminációt igazolni próbálják vagy alkalmazzák az európai polgárokkal szemben. „Nem fogadjuk el, hogy másodrendű polgárokként kezeljenek bennünket" – jelentette ki Ponta.
Ponta a David Cameron brit miniszterelnök által a hét közepén bejelentett szigorítási tervekre reagált. Ezek szerint a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek állástalanoknak járó, anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük lenne, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban, kivéve, ha bizonyíthatóan valós esélyük van arra, hogy álláshoz jutnak. A brit kormányfő azt hangoztatta, hogy a tömeges kelet-európai bevándorlás tapasztalatai alapján az unión belüli szabad munkaerőmozgás egészét új alapokra kell helyezni.
Bulgária már korábban szót emelt a tervezett intézkedések ellen. Krisztian Vigenin külügyminiszter kijelentette: Szófia szerint nyíltan diszkriminatív Nagy-Britanniának az a szándéka, hogy szigorításokat vezessen be a külföldi európai uniós munkavállalók szociális ellátásában. Szófia arra kéri a londoni kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől – hangsúlyozta a miniszter.
Azóta, hogy a húszmilliós lélekszámú Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, több mint kétmillió román hagyta el hazáját. Nagy többségükben Spanyolországban és Olaszországban próbálnak szerencsét, két olyan országban, ahol az anyanyelv a románhoz hasonlóan a latin nyelvcsaládhoz tartozik.
