Személy-e a nagyvállalat? És ha igen, keresztény?

Személy-e egy nagyvállalat, és vonatkozik-e rá a vallásszabadság alkotmányos joga?

Ismét az Obama-féle egészségügyi törvényről tárgyal majd a magas bírói testület. A törvénytervezet ugyanis kiköti, hogy a nagyobb cégek által dolgozóiknak nyújtott egészségügyi biztosításnak kérésre fogamzásgátlót is tartalmaznia kell. Az egyházak és más, vallásos kötődésű civil szervezetek – például egyetemek, alapítványok – felmentést kaptak a kötelezettség alól, de a piacon, profitra működő cégek nem. Egy ilyen vállalat, a Hobby Lobby nevű barkácsüzletlánc támadta meg a törvényt, a legfelsőbb bíróságnak pedig el kell döntenie, hogy a cégekre és tulajdonosaikra is vonatkozik-e a vallásszabadság.

A Hobby Lobby oklahomai cég, jelenleg Amerika-szerte 600 üzlettel és több mint 13 ezer alkalmazottal rendelkezik. A barkácsüzlet családi vállalkozás, jelenleg is az alapító, David Green és fiai vezetik. Greenék minden szempontból igyekeznek keresztényi módon működtetni cégüket: vasárnap soha nincsenek nyitva, az éves haszon tizedét jótékony célokra fordítják, és folyamatosan igyekeznek emelni a béreket, a kezdő fizetés most óránként 14 dollár, ami majdnem kétszer több, mint az amerikai minimálbér.

A mélyen vallásos tulajdonosok hitelvei közé azonban a fogamzásgátlás bizonyos formái nem férnek be: az óvszerrel vagy a hagyományos hormontablettákkal nincs bajuk, annál inkább az úgynevezett „esemény utáni” módszerekkel, mivel ezek esetleg megakadályozhatják a már megfogant embrió megtelepedését a méhben, és ez szerintük abortusz – így az élet kioltása.

Ha nem tartják be a törvényt, az milliós bírságokhoz vezet, Greenék ezért bírósághoz fordultak a fogamzásgátlással kapcsolatos rendelkezés megszüntetéséért, mivel szerintük az sérti őket vallásuk szabad gyakorlásában.

A kormányzat határozattan elutasítja ezt a vélekedést, szerintük az, hogy egy nő használ-e fogamzásgátlót, a legkevésbé sem tartozik a főnökére. „A törvényt úgy alkottuk meg, hogy ezekről az egészségügyi kérdésekről a nő és az orvosa döntsön. Senki más nem szólhat bele, sem a kormány, sem alkalmazóik” – fogalmazott Jay Carney elnöki szóvivő.

Hasonlóan vélekedik a két vezető napilap, a The New York Times és a The Washington Post is. „Valóban veszélyben a vallásszabadság: azoké az alkalmazottaké, akik esetleg másként hisznek, mint főnökük” – mutat rá az előbbi.

Másként vélekedik a konzervatív National Review. „Ha egy család szeretne pénzt keresni, akkor már dobja sutba meggyőződését? Minden amerikainak joga van hozzá, hogy vallási elveinek megfelelően vigye üzletét” – fogalmaz a lap hasábjain Michelle Malkin. A jobboldali szerző rámutat, akinek nem tetszik a Green család meggyőződése, az ne dolgozzon nekik, vagy ha fogamzásgátlót szeretne, vegye meg a saját pénzén.

A morális kérdéseken felül az ügy egy másik felettébb érdekes problémát is felvet: azt, hogy személynek számítanak-e a vállalatok. A döntés tulajdonképpen ezen áll vagy bukik, hiszen egy „természetes személynek” joga van a vallásszabadsághoz, egy „jogi személynek” azonban nem feltétlenül.

Az ügyben a Green-család javára döntő kerületi bíróság arra utalt ítéletében, hogy mivel a cégeket megilleti a politikai véleménynyilvánítás joga (a 2010-es híres Citizens United döntés óta), ezért ugyanígy jár nekik a vallási szabadság is.

Nem mindenki ért egyet azonban a magyarázattal. Egy pennsylvaniai kerületi bíróság például elutasított egy hasonló keresetet. „Egyszerűen nem tudunk rá magyarázatot találni, hogyan tudna egy vállalat vallásos tevékenységet gyakorolni” – indokolta a döntést a bíró.

(The New York Times, nytimes.com, The Washington Post, washingtonpost.com, National Review, nationalreview.com, Fox News, foxnews.com)