„Erőfeszítéseinket a visegrádi országokkal való kétoldalú kapcsolatok elmélyítésére fogjuk összpontosítani” – hangsúlyozta a szlovén diplomácia vezetője. Erjavec meglátása szerint országa természetes összeköttetést jelent a Baltikum és az Adria között.
A miniszter arra is kitért, hogy Horvátország európai uniós csatlakozása újabb lehetőségeket nyitott meg háromoldalú együttműködésekre. Utalt arra, hogy augusztusban Grácban hármas találkozót tartott egymással az osztrák, a szlovén és a horvát kormányfő.
Erjavec ugyanakkor ismét bírálta Horvátország magatartását a Ljubljanska Banka ügyében. Horvát bíróságok annak ellenére fogadtak be kereseteket az ügyben – jegyezte meg –, hogy a két ország áprilisi megállapodása szerint diplomáciai szinten rendezik a kérdést. A diplomáciai rendezés szándékáról szóló jegyzőkönyv aláírása volt az egyik tényező, amely megnyitotta az utat azelőtt, hogy Szlovénia is ratifikálja a horvát EU-csatlakozási szerződést. „Elfogadhatatlan, hogy egy ország belső jogi eljárásokra hivatkozva kerüljön meg nemzetközi kötelezettségeket” – mondta Erjavec az APA-nak.
Kedvezőbb színben látja viszont a szlovén-horvát határvita állását. A közösen felkért független választott bíróság tavasszal megkezdi az eljárás szóbeli szakaszát, és várhatóan 2015-ben döntést hoz – mondta a szlovén miniszter.
Déli irányban távolabb is keres további partnereket Ljubljana. A külügyminiszter ebben az összefüggésben Bosznia-Hercegovinát említette. „Bosznia-Hercegovina jövője kétségkívül az EU-ban van, és már ma is partnerként kell kezelnünk” – jelentette ki. Mindamellett úgy vélekedett, hogy az 1995-ös, daytoni békeszerződéssel létrehozott állami berendezkedés nem megfelelő egy olyan ország számára, amely az EU tagja akar lenni. Boszniának „az EU támogatására, de nem a nyomására” van szüksége, hogy ezt a gordiuszi csomót kibogozza – mondta Karl Erjavec.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!