Az aktivisták – akik között magyarok is voltak – a román bányatörvény módosítása, valamint a verespataki bányaberuházást elősegítő jogszabálytervezet ellen is tiltakoztak, amelyek jelenleg a román parlament asztalán vannak.
Az összesen tíz országból összegyűlt tüntetők „bányaterületté nyilvánították” a parlament előtti füves részt, és elkezdtek árkot ásni. A csendőrség rövid idő után elvezette őket, a tüntetők nem tanúsítottak ellenállást. A Greenpeace Magyarország tájékoztatása szerint elvitték az Origo operatőrét és hat magyar Greenpeace-aktivistát is.
A tüntetők molinókat feszítettek ki, egyebek között „Szavazzatok a cián ellen!” felirattal. A Greenpeace közleményéből kiderült, hogy az üzenet a honatyáknak szólt, akiknek mindkét jogszabálytervezetről még szavazniuk kell.
A verespataki bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet novemberben a szenátus leszavazta, de a végleges elutasításig még a képviselőháznak is voksolnia kell. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) vezetői korábban a törvénytervezet elutasításában állapodtak meg.
Szeptember elseje óta minden vasárnap több száz – eleinte több ezer – környezetvédő vonul fel Bukarestben, akadályozva a közlekedést. A tüntetések során a tiltakozók rendszeresen elfoglalják az úttestet.
A román parlament verespataki különbizottsága novemberben elutasította azt a törvénytervezetet, amely elősegítette volna az aranybánya-beruházást.
A zöldek egy másik, a 2003/85-ös bányatörvény módosítására irányuló módosító indítvány miatt is aggódnak. Ez szerintük olyan szövegrészeket emelne be a bányatörvénybe, amelyek a verespataki tervezetben is szerepeltek.
Alexandru Riza, a Greenpeace Románia képviselője szerint ezek a tervezetek lehetővé teszik, hogy bármilyen ásványkincset bárhol kitermeljenek, mindehhez annyi szükséges, hogy közhasznúvá vagy nemzeti érdekű projektté nyilvánítsanak egy beruházást. Riza szerint ez ugyanolyan képtelenség, mintha egy intézmény előtt aranyat keresnének – magyarázta a hétfői tiltakozó akciójuk üzenetét.