Az amerikai álláspontot Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadó nyilvánította ki Berlinben folytatott tárgyalásain – írta a tekintélyes amerikai napilap egy meg nem nevezett német kormánytisztviselőre hivatkozva. „Az Egyesült Államok nem akar precedenst teremteni” – mondta a német tisztviselő az újságnak.
Németország mellett más országok is kezdeményeztek ilyen megállapodásokat Washingtonnal, miután két hónapja fény derült arra, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) valószínűleg megfigyelte Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját.
Német kormányzati források viszont cáfolták a The New York Times értesülését, és azt állították, hogy Berlin továbbra is várja Washington válaszát a német javaslatra.
Korábban a Der Spiegel című német hírmagazin arról írt: a berlini kancellári hivatalban már nem számítanak arra, hogy sikerül a német igényeknek megfelelő, az egymás iránti kémkedést tiltó kormányközi egyezményt kidolgozni. A Spiegel szerint ehelyett az várható, hogy az év végéig tető alá hoznak egy nyilatkozatot a titkosszolgálati együttműködés „új formájáról”.
A lap úgy tudja, az amerikai szolgálatok vezetői megígérték, hogy átadják a német társszerveknek az Edward Snowden volt NSA-informatikus által lemásolt, de még nyilvánosságra nem került titkosszolgálati dokumentumok német vonatkozású információit.
Snowden eközben azt írta egy, a „brazil néphez intézett nyílt levelében”, hogy hajlandó lenne segíteni a brazil kormánynak a Brazília területén végzett titkos amerikai adatgyűjtés kivizsgálásában, ha a dél-amerikai ország politikai menedéket nyújt neki – írta kedden a Folha de S. Paulo című brazil napilap.
Az újság birtokába került és portugál fordításban közölt nyílt levélben Snowden arról írt, hogy milyen nagy benyomást tett rá a brazil kormány határozott bírálata az NSA globális adatgyűjtési gyakorlatát illetően. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség világszerte számos országban gyűjtött adatokat az internetes és telefonos kommunikációról, mások mellett megfigyelték Dilma Rousseff brazil elnök mobiltelefonját is.
Brazil szenátorok korábban már kérték Snowden segítségét a Brazíliát célzó amerikai kémkedési program részleteinek feltárásában.
„Hajlandó vagyok törvényes keretek között segíteni, de sajnos az amerikai kormány keményen dolgozik azon, hogy ebben megakadályozzon. Ameddig egy ország nem nyújt nekem végleges politikai menedéket, addig az amerikai kormány továbbra is korlátozni fog abban, hogy nyíltan beszéljek” – állt Snowden levelében, amelynek eredeti angol verzióját a brazil lap nem tette közzé.
Snowden nyílt levelét egy nappal az után tették közzé, hogy az Egyesült Államokban egy szövetségi bíró úgy foglalt állást, hogy az NSA titkos adatgyűjtési programja „valószínűleg sérti” az amerikai alkotmány által szavatolt polgári és szabadságjogokat. Az ügyben várhatóan a legfelső bíróság hoz majd végső döntést.
