Európába is bekéredzkedett a fukusimai sugárzás

Na de milyen mértékben? Kell-e tartanunk ökokatasztrófától? Vásároljunk-e japán halat? Lássuk!

A 2011 márciusában Japánra lecsapó cunami nyomán közel húszezren vesztették életüket. A fukusimai nukleáris erőmű reaktoraiba betört a tengervíz, bekövetkezett a zónaolvadás, a fűtőelemek hűtése gyakorlatilag megszűnt, a kikerülő radioaktív anyagok több tíz kilométeres körzetben beszennyezték a környezetet. A balesetet a nukleáris eseményskála legsúlyosabb, 7-es kategóriájába sorolták be.

A szökőár sújtotta három prefektúrában az újjáépítési ügynökség négy év alatt kívánta visszatelepíteni otthonaikba az embereket, de úgy tűnik, jövőre még átmeneti szálláson lesznek kénytelenek meghúzni magukat. A japán atomerőműveket üzemeltető cég (TEPCO) oldalán egyébként elképesztő részletességgel, szinte napra lebontva megtalálhatóak a tervezett rekonstrukció lépései.

Vegyünk-e japán tengeri gyümölcsöket?

A japán élelmiszer-ipari hatóság csak az első rosta, melyen átmegy a szigetekről exportált árukészlet. Európába érve a fogadó ország szerve, majd – ha az nem a magyar volt – a hazai hatóság is megméri a radioaktivitás szintjét. A japánok a tragédia óta kettőzött figyelemmel teszik a dolgukat – hangsúlyozza Sükösd Csaba. Ennyi szűrőn lehetetlen átjutnia bármilyen fertőzött szállítmánynak, így aki eddig azért nem vásárolt tengeri herkentyűket, mert azok a japán térségből érkeztek, nyugodtan megvehetik az onnan származó termékeket.

Csernobil óta a szakemberek vallják: atomkatasztrófa nyomán keletkező nukleáris kibocsátás mértékét nem szabad eltitkolni, a japánok pedig nem is akarják. A TEPCO ezen a héten nem is rejtette véka alá, hogy 1,3 millió becquerel erősségű sugárzást mértek nem messze a fukusimai erőmű egyik reaktorától, ami mintegy hatvanszorosa a tengerbe még leengedhető fertőzött víz sugárzási mértékének. Ez az érték még nem okoz ökokatasztrófát, annál ijesztőbb viszont, hogy a japán szakemberek egyelőre képtelenek megfejteni, honnan szivárog a Csendes-óceánba a sugárszennyezett víz.

A TEPCO nem meglepő módon folyamatos radioaktív kibocsátást mért az erőmű közvetlen közelében az utóbbi időben, de a hírek szerint megtalálták a problémás területet, és a robotok betömték a lyukat. Sükösd Csaba atomfizikus valószínűnek tartja, hogy a mostani sugárzást nem a reaktorokból szivárgó víz okozza. A korábban kiömlött mennyiség bekerült a talajba, ahol valamilyen diffúziós folyamat révén vándorol a szennyezett víz, és ez sugározhat.

Ha ez nem lenne elég, a japánoknak még gondoskodniuk kell a mintegy 360 ezer tonnányi – a reaktorok alagsorában, tartályaiban lévő – víz kiszivattyúzásáról, és a tönkrement fűtőelemek kiemeléséről is. Ez nem ígérkezik egyszerű feladatnak.

– Több megoldás is létezik – magyarázza Sükösd. A legjobb talán az, ha csöveket juttatnak be a reaktorba, és kiszippantják a bent lévő vízmennyiséget. Ezt speciális ioncserélő oszlopba lehet leengedni, amelyben ioncserélő gyantákat helyeznek el, hogy azok felszívhassák a folyadékot. Ezzel sikerülhet a radioaktív ionokat kivonni a vízből, vagyis megtisztítani azt. Ily módon be sem kéne menni a súlyosan sugárzó reaktor belsejébe. Ezután viszont valamilyen módon a sugárfertőzötté vált oszlopokat is biztonságosan el kell majd helyezni valahol. Sükösd Miklós megjegyzi, Pakson is ezt a folyamatot alkalmazzák.

A kármentesítés gőzerővel folyik a fukusimai erőműben. A pihentetőmedencékből már megkezdték a fűtőelemek eltávolítását. Ezután betokozzák, majd új medencébe szállítják őket, ahol meg tudják oldani a hűtésüket. Ezt követően jöhet a legnagyobb dobás: be kell jutni a reaktorba, és ki kell szedni a tönkrement üzemanyagot. Végezetül jöhet a csernobili megoldás: egy nem mindennapi burkolatot kell húzni a tönkrement reaktorok fölé, megakadályozva ezzel, hogy tovább sugározzanak a radioaktív anyagok a körzetben.

Ami bizonyos, hogy 2011 márciusa óta több tonnányi sugárszennyezett víz folyt bele az óceánba; hogy pontosan mennyi, azt még a japánok sem tudják. Komoly ökológiai pusztítást a jelentések szerint nem okozott, néhány tíz kilométer távolságban éreztette hatását. Az erőmű 10 kilométeres sugarában hermetikusan lezárták a területet a TEPCO munkatársai, a 10-30 kilométeres körzetbe viszont már visszatérhettek az emberek.

A portálunk által megkérdezett szakértő persze jelzi, a rendkívül érzékeny műszerek jóval távolabb is ki tudnak mutatni sugárzást. A levegőben az európai partvidéken, sőt Magyarország fölött is érzékelhető volt a fukusimai katasztrófát követően a megnövekvő radioaktív szennyezettség, de csak a környezeti háttérsugárzásnál jóval kisebb mértékben. Vagyis az egészségre nem veszélyes módon.

Az újjáépítési ügynökség néhány évet említett a visszaköltöztetést firtató kérdésekre, de ha a sugárzás megszüntetésének, az erőmű teljes lezárásának az időpontjára kíváncsi valaki, nos, ez mintegy 30 évbe telhet. Pozitív becslések szerint.