Ezért került közelebb Szerbia az EU-hoz

A szerb–koszovói kapcsolatokat járták körül a külügyi intézet legutóbbi konferenciáján.

A Nemzetközi Visegrád Alap által támogatott projekt keretei között került megrendezésre a Magyar Külügyi Intézet (MKI) és a Közép-európai Politikai Intézet (Central European Policy Institute, CEPI) Szerbia és Koszovó kapcsolatával foglalkozó konferenciája.

Király András, az MKI igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, és köszöntőbeszédében üdvözölte, hogy a májusi, szintén az MKI-ban a témáról rendezett konferenciát követően ismét az intézet adhat otthont az észak-koszovói helyi választások utáni helyzettel, a térség szerb kisebbségével és a szerb–koszovói megbékélési folyamat fejleményeivel foglalkozó szimpóziumnak.

A hallgatóságot szintén üdvözölte Rastislav Káčer, Szlovákia budapesti nagykövete. A nagykövet méltatta az informális diplomácia szerb–koszovói kapcsolatokra gyakorolt hatását. Ezt követően kezdődött meg a panelbeszélgetés, melyen Pristina képviseletében Leon Malozogu, a Demokrácia a Fejlődésért (Democracy for Development) intézetének igazgatója, Szerbiából, a Fórum az Etnikai Kapcsolatokért intézet részéről Nenad Djurdjević és a pozsonyi székhelyű Közép-európai Politikai Intézet programvezetője, Milan Nič vettek részt.

A beszélgetés bevezetésében Huszka Beáta, az MKI munkatársa rávilágított a szerb–koszovói kapcsolat jellegzetességeire. Ismertette, hogy a november 3-án Koszovóban megtartott helyhatósági választások nemzetközi fókuszba kerülése egyedi, ami az ez év áprilisában megkötött koszovói kérdést rendezni kívánó brüsszeli egyezmény végrehajtásához is köthető. Megemlítette, hogy szombaton kerül megrendezésre az utolsó, 20. fordulója a Belgrád–Pristina párbeszédnek, amely a két nemzet együttélésére döntő hatással bír.

Leon Malazogu, a panelbeszélgetés résztvevője kifejtette, hogy a főként szerbek lakta Észak-Koszovó először vett részt a koszovói helyhatósági választásokon. A Belgrád–Pristina dialógus tekintetében hangsúlyozta továbbá az igazságszolgáltatási és rendőri kérdésekben történő tárgyalásokat. Malazogu elmondta, hogy a kapcsolatok több területén tapasztalható normalizáció, de egyúttal kihívást jelent Koszovó számára az előrelépés ezen az úton.

A panelbeszélgetés második előadója, Nenad Djurdjević kifejtette, hogy a koszovói helyhatósági választásokkal kapcsolatos félelmek elsősorban a jogi szabályozás hiányából következtek. Djurdjević a gazdasági kérdésekre kitérve megjegyezte, felmérés alapján a megkérdezettek 20 százaléka indítana Koszovóban új vállalkozást.

Milan Nič beszédének hangsúlyát arra helyezte, hogy 2012-ben még nem volt bizonyos az EU közvetítő szerepének sikere, annak tudatában, hogy korábban még egy Belgrád és Pristina közötti kézfogás is óriási dolognak minősült. A megbékélést illetően döntő jelentőségűnek titulálta Nič, hogy Szerbia felismerte annak jelentőségét: amíg Koszovó megosztását kívánja, addig nem fordulhatnak komolyra EU-csatlakozási tárgyalásai.

A 2013 novemberi koszovói helyhatósági választások nyomán Djurdjević kiemelte, hogy komoly gondot jelentett az urnáktól távol maradók magas aránya és Mitrovica körzetében három szavazókör megrohamozása. Nič a kérdés tekintetében azt tartotta fontosnak, hogy az észak-mitrovicai szerb közösség nagyobb beleszólással élhet a társadalmi kohézió következtében. A panelbeszélgetés zárásaként a hallgatóság előtt nyílt meg a lehetőség kérdések feltevésére, melyek főként az EU szerb–koszovói kapcsolatokban betöltött szerepére vonatkoztak.