Gyökeres változások jönnek a fejlesztéspolitikában

2020-ra a fejlesztéspolitika valódi sikertörténet lehet.

Elmondta: eltelt hét év, s ma már viszonylag komoly tapasztalatokkal rendelkeznek arról, hogy milyen elvárásokat fogalmaz meg az Európai Unió a különböző források kihelyezése kapcsán. Hozzátette, most van lehetőség gyökeres változást végrehajtani a fejlesztéspolitikai rendszer működésében. Erre 2010-ben, a kormányváltást követően azért nem volt lehetőség, mert az unió hétéves ciklusokban működik.

Közölte, a most záruló uniós ciklusban 7700 fejlesztés valósult meg uniós támogatással a Nyugat-Dunántúlon, ezek támogatáspolitikai összértéke 782 milliárd forint volt, ami egyben azt is mutatja, hogy nagyon komoly a régió forrásfelvevő képessége.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, az unió által meghatározott 11 cél között szerepel, hogy a megújuló energiahordozók arányát 14,6, az aktív korúak között a dolgozók arányát pedig 75 százalékra emeljék a pénzügyi ciklus végére. A mélyszegénységben élők számát 400 ezerrel tervezik mérsékelni, a korai iskolaelhagyók rátáját pedig 10 százalék alá csökkentik.

Csepreghy Nándor megjegyezte: e célok megvalósítása érdekében a kormány 24-ről 60 százalékra emelte a forrásokból a gazdaságfejlesztésre fordítható hányadot, de úgy gondolják, hatékonyabb, decentralizált végrehajtási rendszerrel a közcélú beruházások így is elérhetik, egyes területeken pedig meghaladhatják az európai szintet.

„Az egyszerre központi kontrollt biztosító és a helyi döntéshozókat bekapcsoló intézményrendszer lehet az, ami 2020-ra a fejlesztéspolitikát valódi sikertörténetté teszi, aminek köszönhetően Magyarország a régió gazdaságainak éllovasai között szerepelhet” – fogalmazott.

Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke az eseményen arról beszélt: Győr-Moson-Sopron megye továbbra is a feldolgozó- és a járműipar területén kíván további kapcsolódásokat teremteni. „Ebben jók vagyunk; nyilván ami jó, azt érdemes erősíteni, hiszen ez köt minket a világpiachoz, a világszínvonalú termékekhez” – jelentette ki. Feladatként említette a megye élelmiszeriparának újrapozícionálását, megfelelő partner esetén a nagy múltú üzemek újraindításával.

Kijelentette, az országban ebben a megyében a legalacsonyabb a munkanélküliség és a legmagasabb a foglalkoztatottság. Ezen a helyzeten úgy lehet javítani a következő hét évben, ha a vidéki népesség és az élelmiszer-ipari feldolgozás felé mozdul el a térség. Hozzátette, a humán hátteret biztosító közösségi beruházásokat is támogatni kívánják.

Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere azt emelte ki a sajtótájékoztatón, hogy az Új Széchenyi Terv keretében elosztott, mintegy kétezer milliárd forintnyi uniós forrásból a megyébe 96 milliárd forint jutott, aminek valamivel több mint felét vállalkozásfejlesztésre használták fel. A megyeszékhelyre – hasonló arányok mellett – ebből 34,7 milliárd forint jutott; az önkormányzat ez idő alatt 4,3 milliárd forintot nyert el a 2011 és 2013 közötti időszakban ilyen forrásból. Kiemelte: Győrnek sosem okozott gondot az önrész előteremtése, és itt nem indult egyetlen olyan projekt sem, amely később fenntarthatatlannak bizonyult.