„Ahogy a miniszterelnök mondta, a látogatás célja egy fogadalomtétel volt, miszerint soha többé nem indítunk háborút, és elkötelezzük magunkat egy olyan korszak építése iránt, amely mentes a háború okozta szenvedéstől és pusztítástól. Történelemszemléletünk és diplomáciai álláspontunk nem változik az Abe-kormány alatt, és a miniszterelnök őszinte és előzékeny magyarázatot fog adni az érintett országoknak” – mondta Szuga Josihide egy tokiói sajtótájékoztatón.
Abe csütörtökön – beiktatásának első évfordulóján – látogatta meg a vitatott sintó szentélyt, ami miatt az azt a japán militarizmus jelképének tartó Kína és Dél-Korea hevesen tiltakozott, és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió is rosszallását fejezte ki Tokiónak.
A XIX. században emelt szentély hivatalosan az összes háborúban elhunyt japán ember lelkét őrzi, köztük 14 háborús főbűnösét is. A Japán által a XX. század első felében lerohant Kína és Dél-Korea szerint a róluk való megemlékezés országuk megtámadásának dicsőítése, japán politikusok szerint azonban csupán az életüket az országért áldozó emberek előtt róják le tiszteletüket a Jaszukuniban.
Isiba Sigeru, a kormányzó – nevével ellentétben konzervatív – Liberális Demokrata Párt (LDP) főtitkára ugyanakkor bírálta Pekinget és Szöult, és arra szólította fel a két országot, hogy mihamarabb tegyenek eleget a hosszú ideje kétoldalú csúcstalálkozókat sürgető Abe kérésének. „Helytelen figyelmen kívül hagyni Abét, amikor Japán képviselőjeként jelezte, hogy tárgyalni akar” – mondta Isiba az Aszahi tévé műsorában pénteken.
A kisebbik koalíciós partner, a buddhista-pacifista Új Kometió azonban elítélte Abe látogatását, és a párt vezetője, Jamagucsi Nacuó pénteken felvetette, hogy olyan – háborús bűnösök emléklét nem ápoló – emlékhelyet kell építeni a háborús halottaknak, amelyet a környező országok is elfogadnak.
A japánul békés országot jelentő Jaszukuni-szentélybe tett látogatások hosszú ideje diplomáciai konfliktusok forrásai Japán és szomszédjai között. Japán kormányfő legutóbb 2006-ban járt a szentélyben Koidzumi Dzsunicsiró személyében, aki ötéves megbízatása alatt minden évben elment a Jaszukuniba, történelmi mélypontra taszítva ezzel Japán és Kína viszonyát.
