Nyomatékos ajánlásokat tesz Brüsszel romaügyben

A magyar EU-elnökség alatt elfogadott roma keretstratégiát fejlesztik tovább a Brüsszelben elfogadott ajánlásokkal.

Az ajánlások tartalmát az Európai Bizottság dolgozta ki és terjesztette elő közel fél évvel ezelőtt, annak alapján, hogy áttekintette a magyar EU-elnökség alatt, 2011-ben elfogadott uniós keretstratégia megvalósításának korántsem kielégítő tapasztalatait.

A szigorúan véve nem kötelező erejű – csupán nyomatékos ajánlásokat megfogalmazó – uniós dokumentum elfogadásával megállapodtak abban, mik a teendők a romák társadalmi befogadásának gyorsítása érdekében. Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke nyilatkozatban üdvözölte, hogy mind a 28 uniós ország képviselője csatlakozott a romák élethelyzetének javítását célzó kötelezettségvállalásokhoz.

„A romaintegráció kulcsa most már a tagállamoknál van, és fontos, hogy a szavakat tettek kövessék. Nem fogunk habozni, hogy emlékeztessük az EU-országokat a vállalt kötelezettségeikre, és biztosítsuk azt, hogy e kötelezettségeiknek eleget is tegyenek” – hangsúlyozta Reding.

Andor László, a foglalkoztatási és szociálpolitikai kérdésekért, valamint a társadalmi befogadásért felelős magyar EU-biztos kiemelte: a tagállamoknak a 2014 és 2020 közötti uniós középtávú költségvetési időszakban a roma közösségek megsegítésére rendelkezésre álló, jelentős uniós támogatási pénzeket saját nemzeti hozzájárulással kell kiegészíteniük, és minden szinten meg kell mutatkoznia arra irányuló politikai szándékuknak, hogy biztosítsák a pénz célirányos, hatékony elköltését.

Az ajánlások négy területre – az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás területére – összpontosítanak. Útmutatásokat tartalmaznak a tagállamok számára ahhoz, hogy miként lehet megakadályozni a stratégiai célkitűzések helyi szintű ellehetetlenülését, illetve miként lehet összehangolni a jogegyenlőség érvényesítésére és a nyomor elleni fellépésre irányuló politikai intézkedéseket. A tagállamoknak az Európai Szociális Alapból rendelkezésre álló pénzügyi források legkevesebb 20 százalékát kifejezetten a társadalmi befogadást szolgáló politika céljaira kell felhasználniuk.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy Magyarország frissíti a maga romastratégiáját, mert az utóbbi 3 évben fontos változások történtek az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátórendszerben is, és ezeket szerinte a romaintegrációs stratégiában is érvényesíteni kellene. „Bátorítottuk az EB-t és a következő elnökséget is, hogy vegyék komolyan ezt a témát, mert ez egy közös európai téma" – fogalmazott a magyar tárcavezető.