Ők felelnek a fővárosban alkalmazott erőszakért

Négy magas rangú tisztviselő ellen indított eljárást az ukrán főügyészség.

Viktor Psonka főügyész szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy hatalommal való visszaéléssel gyanúsították meg Olekszandr Popovot, a kijevi elnöki adminisztráció vezetőjét, a fővárosi vezetés első emberét, Volodimir Szivkovicsot, a befolyásos hatalmi szervnek számító nemzetbiztonsági és védelmi tanács (SZNBO) helyettes vezetőjét, továbbá az akkori rendőrfőnököt, Valerij Korjakot, akit azóta felfüggesztettek hivatalából és helyettesét, Petro Fedcsukot.

A főügyész szavai szerint a vizsgálat során megállapították, hogy november 30-ra virradó éjjel a kijevi rendőrfőnök irodájában tartózkodott a főváros vezetője és a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárhelyettese. Állítólag ők ketten gyakoroltak nyomást a kijevi rendőrség említett két vezetőjére, hogy alkalmazzanak erőszakot a Függetlenség terén tüntető diákokkal szemben.

Közölte, hogy a négy gyanúsított esetében hamarosan megállapítják az előzetes fogva tartásuk módját. Valószínűleg házi őrizetbe kerülnek. Psonka kijelentette, hogy mindezekről tájékoztatta Viktor Janukovics elnököt, aki „hozzájárulását adta ahhoz is, hogy a gyanúsítottakat mentsék fel hivatali feladataik ellátása alól”. Az elnöki hivatal nem sokkal később közzétette, hogy Janukovics a főügyészség kérésére felfüggesztette hivatalából a főváros vezetőjét és az SZNBO titkárhelyettesét.

November 30-án hajnalban váratlanul rohamrendőrök rontottak a kijevi Függetlenség terén az ország európai integrációjáért békésen, jó hangulatban tüntető egyetemistákra. Gumibotokkal és tonfákkal ütötték, rugdosták, a földön vonszolták a menekülni próbáló fiatalokat. Az incidensben 35 diák sérült meg, sokukat őrizetbe vették.

Az ellenzék egyik fő követelése a tüntetéseken alkalmazott erőszak felelőseinek megbüntetése. Előző nap, az ellenzék részvételével folytatott nemzeti kerekasztal-megbeszélésen Janukovics még arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a november 30-i diáktüntetés brutális rohamrendőri szétoszlatásáért a vizsgálat eddigi eredménye szerint „közvetlenül három személy felelős”. Ígéretet tett arra, hogy megnevezi az illetőket, amint a nyomozás állása ezt lehetővé teszi.

A helyi média ugyanakkor a szombati főügyészi bejelentést úgy kommentálta, hogy a kijeviek, főként az EU-párti tüntetők szemében rendkívül népszerűtlen városvezető, Popov és a kevéssé közismert titkárhelyettes, Szivkovics „nyakába varrják” a tüntetésen alkalmazott erőszakért a felelősséget.

Szergej Lavrov szerint a Nyugat elvesztette realitásérzékét Ukrajna vonatkozásában. Az orosz külügyminiszter egy szombati tévéinterjúban úgy ítélte meg, hogy az ukrajnai tömegtüntetéseket valójában provokatőrök mozgatják.

„Olyan méretűek a tüntetések és olyan kemény jelszavak harsognak, mintha legalábbis a kormány a lakosság akarata ellenére hadat üzent volna egy békés államnak” – jelentette ki Lavrov a Rosszija 24 televíziónak. Úgy vélte, hogy ez sehogyan sem egyezik bármilyen „normális emberi elemzéssel”. „Nincs kétségem afelől, hogy a tömeges megmozdulások mögött provokátorok bújnak meg. Nagyon elszomorít az a tény, hogy nyugati partnereink nyilvánvalóan elvesztették valóságérzéküket” – tette hozzá.

Megkezdődött Kijevben az ukrán kormánypárt által meghirdetett ellendemonstráció, amelyen szombat kora délutáni helyszíni becslések szerint már mintegy 30 ezren, a belügyminisztérium közlése szerint csaknem 60 ezren gyűltek össze.

Mikola Azarov miniszterelnök a tömeghez szólva a társadalmi megbékélést, a kijevi tömegmegmozdulások beszüntetését hangsúlyozta, továbbá azt, hogy az ország kifelé ne széthúzást, hanem egységet mutasson. Ismételten szólt arról, hogy Ukrajna elvárja az Európai Uniótól: kompenzálja azokat a veszteségeit, amelyek azután érik majd, hogy aláírja vele a társulási megállapodást.

Kiemelte az ukrán–orosz kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok normalizálásának fontosságát. Cáfolta ugyanakkor, hogy Kijev be akarna lépni a Moszkva irányította orosz–fehérorosz–kazah vámszövetségbe.

Ellenzéki képviselők állítása szerint számos állami hivatal és közintézmény dolgozóit kényszerítették az ellendemonstráción való részvételre, állásuk elvesztésével fenyegetve meg őket. Az ellenzékiek felszólították a közalkalmazottakat, hogy álljanak át a Majdan tüntetőinek oldalára. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szemtanúkra hivatkozva azt írta, hogy a tömegben jórészt orvosok, tanárok, bányászok, egyetemisták és nyugdíjasok vannak.

Az ellenzék a héten újabb „népi nagygyűlést” hirdetett meg immár a negyedik egymást követő vasárnapra Kijev főterére, és a megmozdulásnak a Méltóság napja elnevezést adták. Céljuk, hogy kifejezzék elkötelezettségüket Ukrajna európai integrációja mellett, és megakadályozzák, hogy Viktor Janukovics elnök megállapodást kössön a Moszkva irányította orosz–kazah–fehérorosz vámunióhoz csatlakozásról.

A kormányzó Régiók Pártja vasárnapra ellendemonstrációt hirdetett meg két helyszínen, a parlamenttel szemközti parkban és a Függetlenség terének közvetlen szomszédságában lévő Európai téren.

Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (Udar) vezetője a német Bild szombati kiadásában azt írta, hogy „milliók menetére” számít a hét végén, és „az egész világ látni fogja, hogy az ukránok már nem tudják elviselni ezt a kormányt”. Az ellenzék és az elnök pénteki kerekasztal-tárgyalásáról megjegyezte: Viktor Janukovics „még mindig nem értette meg, hogy lejárt az ideje, és a kormány lemondása nélkül nem lehet visszatérni a normális viszonyokhoz”.