Soha nem látott könyv jelent meg Magyarországon

Hettyey András, az egyik szerző szerint van még remény Szomália stabilizálására.

Egyértelműen hiánypótló műnek számít a Marsai Viktor és Hettyey András által írt „Szomália: állami összeomlás és konszolidációs kísérletek Afrika Szarván című kiadvány, amely a Publikon Kiadó gondozásában jelent meg. A könyv elsősorban a közelmúltra fókuszál, arra az 1991 óta eltelt mintegy húsz esztendőre, amelynek során Szomáliában nem volt hatékony központi kormányzat.

Az államkudarc éveiben politikusok mellett (és gyakran helyett) hadurak, lázadók, kalózok, mérsékelt iszlamisták és radikális terroristák vették át a főszerepet, de az események háttérében felsejlenek a saját érdekeik mentén politizáló környező országok, a sokáig elhibázott stratégiát követő Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió és a jó szándékú, de hatástalan ENSZ is.

Magyarországon eddig nem volt elérhető magyar nyelvű kiadvány Szomáliáról, angol és német nyelven sem volt sok elérhető forrás – mondta el az MNO-nak Hettyey András, a külügyi intézet munkatársa a „Szomália: állami összeomlás és konszolidációs kísérletek Afrika szarván” című kiadvány jelentőségéről. Szomália a kalózkodás, a menekültek, vagy éppen a terrorizmus miatt aktuális téma, így jó, hogy van egy ilyen áttekintés – tette hozzá. „Főleg az utolsó harminc évre koncentrálunk, megpróbáltunk minél holisztikusabb képet adni ennek a hányattatott sorsú államnak a közelmúltjáról.”

A szakember rámutatott arra, hogy az afrikai ország esetében bukott államról beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az állam nem képes garantálni az alapvető feladatokat, így többek között a személyes biztonságot, az egészségügyi ellátást, az oktatást, vagy éppen a jogszolgáltatást. Hettyey elmondta, 1991-ben Szomáliában egy puccsot követően a lázadó csoportok egymásnak estek, annak ellenére, hogy szunnita muzulmánok és egy nyelvet beszélnek. Ebből az egészből egyszerűen képtelenek kilábalni, nincsen egy egyesítő politikus, és a nemzetközi szervezeteknek sem sikerült rendet teremteniük, főként annak óriási költsége miatt – tette hozzá.

„Sokaknak egyébként megéri a bukott állam státusz, főként a haduraknak, csempészeknek, valamint az iszlamista felkelőknek, akik pénzügyileg is jól járnak egyébként.” A szakember rámutatott arra is, hogy a polgárháború kezdete óta alsó hangon legalább egymillióan távoztak az országból, és legalább félmillióan vesztették életüket. Szólt arról is, hogy Szomálián belül is másfél millióan vannak azok, akiknek a korábbi lakhelyüket kellett elhagyni.

Hettyey kifejtette, hogy a 2012 ősze óta hatalmon lévő átmeneti kormány megkezdte a stabilizálást, a kabinetet a nemzetközi közvélemény is elismeri. A biztonsági helyzet is javul, mivel a radikális iszlamista al-Shabaab egyre kisebb területre szorul vissza, a vidék még a szervezet kezében van, míg a nagyobb városokban a kormányerők kezén van – tette hozzá.

A Szomáliában élők elmondása alapján annyit lehet tudni, hogy természetesen vannak harcok, de a mindennapi élet halad a maga medrében, nagyon jó a mobiltelefon-lefedettség, a bukott államiság időszakában egyébként többet kereskedett, mint előtte – fejtette ki a külügyi intézet munkatársa. A hét-nyolc milliós népességnek jut élelem és ivóvíz, a bukott államiság nem egyenlő a teljes káosszal.

„Vannak bizonyos tényezők, amik elősegíthetik, hogy egy állam bukott legyen, ilyen például, hogy korábban gyarmat volt, mesterséges határai vannak, a szegénység is elősegítheti ezt, a nemzetközi kereskedelem hiánya, vallási radikálisok felbukkanása, hatalmas korrupció.” Hettyey rámutatott arra, hogy az Afrikai Unió katonai segítségnyújtása komoly szerepet játszik a helyzet stabilizálásában, amely mögött az EU is komoly finanszírozó. Van szándék a nemzetközi szervezetek részéről az állam stabilizálására, főként a kalózkodás megjelenése óta, de mivel régóta létezik a probléma, ezért hosszú távon lehet csak előrelépést elérni – zárta szavait az Afrika-szakértő.