Sötét fellegek gyülekeznek az ország fölött

Óriási baj fenyegeti Magyarország délnyugati szomszédját, ami akár hazánkra is hatással lehet.

Benyújtotta lemondását Szlovénia egészségügyi minisztere, néhány nappal azután, hogy a pénzügyi tárca vezetője is bejelentette távozását. „Egyszerűen nincs olyan megoldás az egészségügyi rendszer gondjaira, ami minden félnek megfelelne” – emelte ki Tomaz Gantar, a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártjához tartozó politikus lemondólevelében.

Alenka Bratusek miniszterelnök négypárti kormánya március óta van hatalmon Szlovéniában, és megszorító intézkedések sorozatával próbálja elkerülni, hogy az ország az Európai Unió pénzügyi támogatására szoruljon. Szlovénia egyébkén 1,1 százalékban részesedik a magyar külkereskedelmi forgalomból, és a 17. helyet foglalja el a külkereskedelmi partnerek sorában.

Úgy tűnik, az euróövezeti válság legújabb áldozata Szlovénia lesz – állapította meg legújabb cikkében Igor Guardancich, egy a jóléti államokkal foglalkozó elemző. A nyugat-balkáni ország csak abban az esetben kerülheti el a nemzetközi mentőcsomagot, ha az IMF intelmeinek megfelelően hozzálát bankjainak feltőkésítéséhez. A szerző szerint a legfőbb kérdés, hogy a posztszocialista országok közül a legjobban teljesítő Szlovénia hogyan is jutott el idáig.

Hazánk délnyugati szomszédja még a jugoszláv korszakban is a térség legfejlettebb régiója volt, köszönhetően többek között a Lek gyógyszergyárnak, valamint a Gorenje háztartási készülékeket gyártó cégnek. A szakértő rámutatott arra is, hogy a szlovén gazdasági csoda az önállósodást követően is folytatódott, 1993–2008 között az átlagos bővülési ütem a GDP 4,5 százaléka volt, az egy főre jutó nemzeti össztermék tekintetében 2009-ben az EU-s átlag 87 százalékán állt az ország.

„2013-ra ez a kép teljesen megváltozott, az államadósság öt év alatt a duplájára nőtt, a munkanélküliség elszabadult, a rossz hitelek aránya a GDP 22,5 százalékára szökött föl, és a gazdaság is mély recesszióba süllyedt.” Guardancich szerint négy tényező vezetett el ahhoz, hogy az egykori éllovasból Európa egyik betege lett.

Az egyik ok a politikai bénultság, amely a jobb- és baloldal közötti ellentétek elmélyülését jelentette. Az elemző úgy látja, míg az 1990-es években az EU-hoz való csatlakozás érdekében széles körű konszenzus uralkodott a politikai elitben, addig 2004-et követően mind Janez Jansa jobbközép, mind Borut Pahor balközép kormánya elmulasztotta megtenni a strukturális intézkedéseket, és ráadásul mindketten bizalmatlansági indítvánnyal buktak meg.

A szakértő a második okot abban látja, hogy a döntéshozók – szemben Magyarországgal vagy Lengyelországgal – túlságosan fokozatosan hajtották végre a szükséges gazdaságpolitikai lépéseket. Ennek eredményeként a felsőoktatási rendszer egyáltalán nem vált hatékonnyá, a munkaerőpiac rugalmatlanná lett, az állami vállalatok privatizációja lelassult, míg az igazságszolgáltatás nehézkessége még jobban lebénította a rendszert. Ez váltotta ki, hogy a külföldi tőke a térség országival szemben Szlovéniában lényegesen kisebb mértékben vett részt a gazdaság átalakításában.

Guardancich harmadik oknak az előző kettő folyamodványát nevezte meg, mégpedig hogy a szlovén gazdaság egy alacsony képzettségi és technológiai csapdába került. A 2008-as gazdasági világválság éppen az alacsony hozzáadott értékű iparágat tette tönkre. A magas hozzáadott értéket képviselő termékek exportja jelenleg az új tagállamok közül a legalacsonyabb szinten van.

„A negyedik tényező az olcsó hitelekben keresendő, amelyet a versenyképtelen cégek vettek föl a túlélés érdekében, amit csak kiegészített az euróövezet válsága.” Az elemző rámutatott arra az ördögi körre, hogy mivel az országnak pénzre volt szüksége bankjai feltőkésítéséhez, ahhoz csak drágábban juthatott hozzá a nemzetközi piacokon, és természetesen így a törlesztőrészletek is jelentősen megemelkedtek a korábbiakhoz képest.

A fönt felsorolt elemek vezettek el a mostani drámai helyzethez, és az Alenka Bratusek vezette szakértői kormánynak minden bizonnyal nemzetközi segítséget kell majd kérnie a túléléshez – állapította meg az elemző. „Nagyon sötét fellegek gyülekeznek a magát az Alpok napfényes oldalának nevező ország felett” – zárul Guardancich cikke.