Krystyna Piorkowska találta meg egy washingtoni archívumban egy amerikai katona vallomását, aki 1943-ban lengyel katonatisztek tömegsírja feltárásának szemtanúja volt Katynban. A történész szerint a tanúvallomás az 1945-ben rendezett potsdami konferencián és a nürnbergi perek során is felbukkant
A nyolcoldalas, 1945. május 10-én keltezett dokumentum John H. Van Vliet Jr. amerikai alezredes vallomását tartalmazza, akit 1943 májusában hadifogolyként vittek a németek Katynba. Több sorstársával együtt május 13-án szemtanúja volt lengyel katonatisztek tömegsírjai exhumálásának.
Van Vliet Jr. eskü alatt vallotta, hogy a tömegsírokban valószínűleg évek óta feküdtek a holttestek. Az elföldelt katonákon – mint mondta – jó állapotban lévő lengyel egyenruhákat és cipőket látott, a mellettük fekvő tárgyak alapján pedig a szemtanú szerint 1940 márciusára vagy áprilisára tehető a kivégzések időpontja. E vallomásból következően sem lehettek a náci németek a vérengzés elkövetői, mint ahogy a szovjetek később állították (a németek csupán 1941 júniusában támadták meg a Szovjetuniót). Ez egyébként már ismert tény, a mostani vallomás egy újabb „mozaik” a történészek számára.
A katyni vérengzést Sztálin 1940. március 5-én kiadott parancsa alapján hajtották végre. Az áldozatok között lengyel értelmiségiek, rendőrök, tartalékosok és katonatisztek voltak, akik 1939-ben estek a Vörös Hadsereg fogságába. Az NKVD tagjai 1940. április 3. és május 19. között Katyn és Mednoje, valamint a mai Ukrajna területén fekvő Harkov közelében gyilkolták le a foglyokat.
A bűncselekmény áldozatainak pontos száma ismeretlen. Alekszandr Selepinnek, a KGB egykori vezetőjének 1959-es jelentése 21 857 főt említ, a lengyel adatok mintegy 30 ezer emberről szólnak.
A Szovjetunió sokáig a náci Németországra fogta a háborús bűncselekményt, és csak 1990-ben ismerte el, hogy a katyni eseményekért a szovjet vezetést terheli a felelősség. Az orosz állami duma 2010. november 26-án fogadta el azt a nyilatkozatot, amelyben megerősítették, hogy a tömeggyilkosságot Sztálin utasítására hajtották végre és hogy tovább kell dolgozni az áldozatok azonosításán, helyreállítva a meggyilkoltak emberi becsületét.
