A vezető baloldali brit napilap online kiadásán csütörtök éjjel megjelent beszámoló szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és más médiaorgánumoknak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata, a GCHQ titkos adatgyűjtési tevékenységéről.
A The Guardian, amely ezúttal a Channel 4 brit kereskedelmi televízióval együttműködve állított össze beszámolót az Edward Snowdentől származó információkból, az általa megszellőztetett újabb bizalmas iratok alapján azt írta, hogy az NSA egyes időszakokban naponta átlagosan csaknem 200 millió szöveges mobiltelefon-üzenetet gyűjtött be a világ minden részéről, és ezekből adatbankokat készített a felhasználók kapcsolati hálózatairól, hollétéről, mozgásáról, utazási terveiről, sőt hitelkártyaadatairól és pénzügyi tranzakcióiról is.
A lap szerint a dokumentumokból kiderül, hogy az NSA adatbázisát a GCHQ is felhasználta nagy-britanniai lakosok kommunikációjának „cél és indok nélküli” kutatására.
A GCHQ kiszivárogtatott dokumentumai szerint a Dishfire kódnevű NSA-program gyakorlatilag minden adatot begyűjtött, amihez a szervezet hozzáfért, és ez nem csupán megfigyelési célszemélyek kommunikációjára vonatkozik, hanem olyanokra is, akikkel szemben nem merült fel törvénysértő tevékenység gyanúja.
Az NSA a The Guardian által megszerzett dokumentációk tanúsága szerint 2011-ben összeállított egy prezentációt „SMS-üzenetek: kiaknázandó aranybánya” alcímmel, amelyből kiderül, hogy az amerikai ügynökség annak az évnek az áprilisában naponta átlagosan 194 millió szöveges üzenetet gyűjtött be.
A titkos iratok szerint az NSA még a nem fogadott mobiltelefonos hívásokra figyelmeztető automatikus szöveges üzeneteket is figyelte és adatgyűjtésre használta fel a hívók és hívottak kapcsolatrendszerének feltérképezésére.
Az NSA szóvivője ugyanakkor a The Guardianhez eljuttatott közleményében „valótlannak” nevezte azokat a „következtetéseket”, amelyek szerint az ügynökség „önkényesen és korlátok nélkül” végzett volna adatgyűjtést. A szóvivő szerint az NSA kapacitásait kizárólag külföldi hírszerzési célszemélyek megfigyelésére összpontosította indokolt esetekben, és e tevékenységét a legszigorúbb törvényi biztosítékok mellett végezte.
