Döntött az elnök, százezrek vonultak az utcákra

Kijevnek 2013-ban választania kellett Moszkva és Brüsszel között, az eredmény nagy felzúdulást keltett.

Ezek után úgy tűnt, Janukovics elnök döntött, és Moszkva „barátságtalan viselkedése” miatt az uniós társulást választotta. Szeptember elején a parlamentben felszólalva arra kérte a képviselőket, hogy mihamarabb fogadják el az unióval való társulási megállapodás aláírásához szükséges törvényjavaslatokat. Innentől felgyorsultak az események. Szeptember 18-án a kormány jóváhagyta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás tervezetét, a parlamentben pedig – miután az ellenzék „ideiglenes tűzszünetet” kötött a kormányzó Régiók Pártjával –, sorra fogadták el az EU-integrációt célzó jogszabályokat.

Egyedül Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő sorsának rendezése maradt függőben. Janukovics eleve nem volt hajlandó kegyelemben részesíteni politikai ellenfelét, ezért a parlament hatáskörébe utalta, hogy hozzon jogszabályt, amely lehetővé teszi a megroppant egészségi állapotú politikus külföldi gyógykezelését. Az ellenzék és a kormányoldal azonban képtelen volt kompromisszumos megállapodásra jutni ebben a kérdésben.

Eközben Moszkva tovább fenyegette Kijevet az EU-társulás negatív következményeivel. Kilátásba helyezte például a határátlépés szigorítását, védővámokat és egyéb korlátozásokat az Ukrajnából érkező „ellenőrizhetetlen származású” termékekkel szemben, majd újabb gázvita robbant ki: a Gazprom nyilvánosságra hozta, hogy Ukrajna nem fizetett az augusztusi és az októberi szállítmányokért, amivel összesen mintegy 1,3 milliárd dollár adósságot halmozott fel.

Janukovics október végén és november 9-én a nyilvánosság kizárásával titkos megbeszéléseket folytatott az orosz államfővel. Ezután november 21-én Mikola Azarov miniszterelnök váratlanul kormányrendeletet adott ki, amelyben leállította az EU-társulási felkészülési folyamatát, mindössze egy héttel az unió vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezlete előtt, amelynek fénypontja lett volna a Kijevvel való megállapodás aláírása.

Brüsszel értetlenséggel fogadta a döntést, az ukrán lakosság EU-párti része azonnal utcára vonult. Azarov közben igyekezett megmagyarázni a döntést, azt hangoztatva, hogy ez nem jelenti Ukrajna irányváltását, pusztán az ország gazdasági, szociális helyzetére való tekintettel halasztották el a megállapodás aláírását. Később ugyanezt mondta az elnök is.

A civil kezdeményezésre indult EU-párti demonstrációkon többször összecsaptak tüntetők, provokátorok és rohamrendőrök. A néhány tízezres akciók azután váltak több százezresekké Kijevben, miután november 30-a hajnalán békés, pártsemleges diákok tüntetését brutálisan szétkergették a rohamrendőrök.

Ezután az ellenzéki pártok álltak a tüntetéssorozat élére, amely egyre inkább a hatalomváltást tette fő törekvésévé. Nem sikerült viszont az ellenzéknek decemberben elérnie, hogy a parlament menessze a kormányt. A hónap közepén viszont Janukovics ismét Moszkvába utazott, ahol a gáz árából komoly engedményt, továbbá 15 milliárd dolláros hitelt kapott Oroszországtól.