Kijev egyszerre akart az Európai Unió társult tagjává válni, és közben szoros kapcsolatokat ápolni a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámszövetséggel. Ugyanakkor mindkét oldalról folyamatosan kapta a jelzéseket, hogy nem folytathatja tovább kétutas politikáját – egyszerre nem lehet tagja két szabad kereskedelmi övezetnek –, azaz választania kell Moszkva és Brüsszel között.
Moszkvától kecsegtető ígérteket kapott a vámunióhoz való csatlakozásért cserébe, például a gázár jelentős csökkentését helyezte kilátásba a Kreml. Kijev azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem kíván a vámszövetség teljes jogú tagjává válni, csupán megfigyelői státust és a tagállamokkal való szoros gazdasági együttműködést szeretne.
Mivel Moszkva a csatlakozás nélkül hajthatatlan volt az érvényben lévő orosz-ukrán gázmegállapodás felülvizsgálatára, Kijev igyekezett szabadulni az orosz gázfüggőségtől. A német RWE vállalattól vásárolt – Oroszországból származó – földgázt, kedvezőbb áron. A reverz gázszállításba Mikola Azarov ukrán miniszterelnök március végi budapesti látogatása után, áprilisban Magyarország is bekapcsolódott, így Lengyelország mellett már két európai uniós tagállam csővezetékein keresztül importált földgázt Ukrajna. Közben csökkentette az orosz gázimportot, ami Moszkva nemtetszését váltotta ki.
Oroszország már január végén benyújtotta a számlát: hétmilliárd dollár kártérítést követelt az orosz Gazprom gázvállalat az ukrán állami Naftohaz cégtől szerződésszegésért, amiért az előző évben a megállapodásban foglalt mennyiségnél mintegy 16 milliárd köbméterrel kevesebb földgázt vásárolt tőle.
Az év elején felújította a hiteltárgyalásokat Kijevvel a Nemzetközi Valutalap. Ukrajna mintegy 15 milliárd dollár hitelt szeretett volna felvenni, ám az IMF szigorú reformokat szabott feltételül, amelyek közül a lakossági gázár piaci szintre emelését a kelet-európai ország vezetése továbbra sem volt hajlandó meglépni, ezért áprilisban megszakadtak a tárgyalások. Moszkva újabb lépést tett, hogy Kijevet az Európai Unió helyett az általa irányított vámunióba kényszerítse: augusztusban kivétel nélkül minden ukrán beszállítót a „kockázatos” kategóriába sorolt, és egyéb exportkorlátozásokat vezetett be szomszédjával szemben.