Először kértünk bocsánatot az ENSZ-ben a holokausztért

„Ennek a mai bocsánatkérésnek részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak”.

2014. 01. 23. 23:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ebben a formában a magyar állam nevében a magyar állam felelősségvállalása a holokausztért még nem hangzott el az ENSZ-ben” – fogalmazott a diplomata.

Elmondta, hogy az ENSZ-ben a vészkorszakkal kapcsolatos magyar felelősség elismerése a csütörtöki nap folyamán két ízben is megtörténik. A bocsánatkérés először egy helyi idő szerint délelőtt, az ENSZ Titkársága és a magyar képviselet által a zsidó és a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából közösen megszervezett tájékoztatón hangzott el, civil szervezetek képviselői és az eseményt a világhálón követő közönség előtt. A nagykövet a gesztus megismétlésére annak a kiállításnak az esti megnyitóján készül, amely civil szervezetek, a Carl Lutz Alapítvány, a Tom Lantos Alapítvány, az Amerikai Magyar Koalíció és a Magyarország Kezdeményezések Alapítvány összefogásával és a világszervezet mellett működő magyar misszió közreműködésével jött létre.

„Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz” – jelentette ki Kőrösi Csaba a holokauszttájékoztatón, amely a világszervezet New York-i székházában a vészkorszakról megtartandó megemlékezéssorozat nyitóeseménye volt.

„Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért. Ennek a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak” – tette hozzá a konferencián a nagykövet.

Kőrösi Csaba az eseményen azt is ismertette, hogy Magyarország a 2014-es emlékév keretében miként emlékezik meg a holokausztról, kiemelve mind az üldözöttek mentőit, mind a gyermekáldozatokat.

„Kettős oka van, hogy a holokauszt kérdését behoztuk az ENSZ-be. Az első az, hogy egy olyan horderejű történelmi eseményről van szó, amelyről, úgy gondolom, hogy itt a világ nyilvánossága előtt érdemes beszélni. A másik pedig az, hogy akármilyen sokszor fogadta is meg a világ, hogy mindez sohasem fog megismétlődni, és bármilyen szervezet is jött létre ennek megakadályozására, a népirtás nem veszett ki a Földről” – nyilatkozott az MTI-nek Kőrösi Csaba.

A világszervezet tagállamainak különösen nagy szerepük van annak az átgondolásában, hogy miként kell megakadályoznunk a genocídiumot, vagy ha az már megtörtént, hogyan lehet felelősségre vonni a bűnösöket – jelentette ki. „Az ENSZ-nek szerepe van abban is – és a mai rendezvényünk része volt ennek –, hogy közösen kell gondolkodnunk és közösen kell az oktatást, a múltfeltárást minden korosztály számára elérhetővé tenni” – mondta a nagykövet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.