A borágazat 2012-ben 30 milliárd forinttal járult hozzá a mezőgazdaság teljesítményéhez, a tavalyi jobb termésnek köszönhetően az összeg 39 milliárd forintra nőtt – jelentette ki a tárcavezető az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szervezett Bországgyűlés elnevezésű rendezvényen.
Fazekas azt is hangsúlyozta, hogy az ágazatra épülő turizmus, vendéglátás és kereskedelem sokszorosára növeli a terület jelentőségét. Egyben felhívta a figyelmet arra: a számok mellett nem szabad elfelejteni, mit jelent a szőlészet, borászat a táj vagy a foglalkoztatás szempontjából.
A 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban évente mintegy 2 milliárddal, 8,5 milliárd forintra nő az ágazatnak jutó támogatás, amely ültetvénytelepítésre, gépberuházásra, valamint a piaci jelenlét erősítésére fordítható – tudatta a miniszter.
Fazekas Sándor kifejtette, a tömegtermelésben más országoknak sokkal nagyobb lehetőségeik vannak, így a magyar borászat számára a minél jobb minőség elérése jelenti a célt. Annak érdekében, hogy a magyar borászatban a minőségi korszakváltás megtörténjen, a minisztérium elindította a Nemzeti borkiválóság programot, és megszületett a szervezeti változásokat lehetővé tevő új hegyközségi törvény.
Kiss Eliza, a tárca szőlő- és borágazatért felelős miniszteri biztosa elmondta, az újjászervezett Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 72 ezer termelő valódi érdek-képviseleti szerveként működhet. Tavaly százhúsz hegybírói helyet pályáztattak újra, emellett a hatósági feladatot is ellátó szakemberek munkáltatója a tanács lett, így a hegybírók fizetésüket már nem az általuk ellenőrzött termelőktől kapják – közölte Kiss Eliza. Hozzátette, hogy 2014 egyik legkomolyabb feladata a hegybírók továbbképzése.
A tavaly elindult országkóstoló során elkészült a legszebb hazai fehérborokat összegyűjtő válogatás, idén a rozék és a vörösborok következnek. Az így összegyűjtött prémiumminőségű termékek már a magyar „borválogatott” tagjaként vesznek részt a világ legnagyobb borvásárain – mondta a szakember.
