Az UDAR párt elnöke előbb a belügyi alakulatok tagjaival beszélt, hogy ne lőjék a tüntetőket és ne vessenek be tömegoszlató gránátokat. Ezután a tüntetőkhöz ment, akiket szintén sikerült rávennie, hogy átmenetileg szüntessék be a rendőrök elleni támadásaikat. Kijev belvárosában most viszonylagos nyugalom van, egyik oldal sem támad. A tervek szerint délután folytatják a válság rendezését célzó, előző nap megkezdett tárgyalásokat az ellenzék vezetői Viktor Janukovics elnökkel. Klicsko korábban azt mondta: előre hozott választások kiírására szólította fel az oroszbarát államfőt, s kijelentette, hogy „ha az elnök nem válaszol holnap [ ], akkor támadásba megyünk át”.
Az éjszaka folytatódott a Nyugat-barát ellenzék erőszakkal kísért tüntetése Kijevben. A belügy-minisztérium közlése szerint „a tömeges zavargások néhány résztvevője” az éjjel betört a Kijev rádió- és televíziótársaságnak a város főutcáján, a Krescsatikon lévő helyiségeibe, és szétverte az irodákat, valamint a stúdióberendezéseket.
Oroszország sohasem fog beavatkozni Ukrajna belügyeibe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Komszomolszkaja Pravda című lapnak adott interjúban. Oroszország és Ukrajna testvéri országok – hangoztatta, s kijelentette: Moszkvában „nagy figyelemmel, izgalommal, olykor fájdalommal” figyelik, mi történik Kijevben. A Kreml magas rangú tisztviselője hozzátette: meg vannak arról győződve, hogy az ukrán vezetés „kiválóan tudja, mit kell tennie, és meg fogja találni a legjobb megoldást a helyzet normalizálására, az események törvényes, békés mederbe terelésére”. Az elnöki szóvivő leszögezte, hogy Moszkva teljesen elfogadhatatlannak tartja a külső beavatkozást az ukrajnai belpolitikába.
Ukrajna vészesen közelít egy geopolitikai katasztrófához és nagy az esélye annak, hogy külső diplomáciai erőfeszítések nélkül nem lehet javítani a helyzeten – állapította meg a gazeta.ru orosz internetes újság csütörtöki kommentárja. A lap kommentárja szerint Ukrajna ugyan hozzászokott a politikai megrázkódtatásokhoz, de most államisága óta a legkomolyabb veszély előtt áll: „a népességét tekintve második legnagyobb volt szovjet köztársaság egyszerűen eltűnhet a világpolitikai térképről, vagy egy elmaradott diktatúra mocsarába csúszik, mint néhány közép-ázsiai ország”.
A Kommerciális című tekintélyes orosz politikai-gazdasági napilap cikke szerint Ukrajna minden nappal egyre közelebb kerül a polgárháborúhoz. Makszim Juszin szerint eljött az ideje annak, hogy az ukrajnai válság rendezésébe nemzetközi közvetítők kapcsolódjanak be. Elsősorban az Európai Unió és Oroszország. A Vedomosztyi című befolyásos orosz üzleti-politikai napilap írása szerint ha nem rendeződik a válság Ukrajnában, az ország eleshet a további orosz pénzügyi segítségtől. Moszkva a decemberben megígért 15 milliárd dollárból (mintegy 3400 milliárd forint) 3 milliárdért már vásárolt ukrán eurókötvényeket, és Ukrajna a héten újabb 2 milliárd euró értékben akarnak állampapírokat kibocsátani.
Az országban 2013 végén szabadultak el ismét az indulatok, miután Viktor Janukovics államfő és Mikola Azarov miniszterelnök elutasította az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását. Kijev utcáin százezrek jelentek meg, és ismét mindenki számára világos lett az Ukrajna keleti és nyugati része közti óriási szakadék. A 2004-es elnökválasztás óta folyamatos geopolitikai versenyfutás újra felerősödött a Nyugat és Oroszország között.
