Chris Grayling brit igazságügyi miniszter szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elveszítette legitimitását, mivel olyan döntéseket hozott, amelyekkel a brit választópolgárok nem értenek egyet. Ezért – mint mondta a BBC-nek adott interjúban – olyan tervekkel áll elő, amelyek a strasbourgi székhelyű törvényszék hatáskörének csorbítására és a brit legfelsőbb bíróság hatalmának növelésére vonatkoznak. – A legfelsőbb bíróságnak kell a legfelsőbbnek lennie. Nem hiszek abban, hogy az ország irányításával kapcsolatos döntéseket máshol kellene meghozni. Végső soron demokrácia vagyunk – nyilatkozta Grayling. A napokban Anglia és Wales egykori legfőbb bírája, Igor Judge is annak a véleményének adott hangot, hogy az európai bíróság aláássa a brit parlament szuverenitását.
A kormányzó Konzervatív Párt azonban koalíciós partnere, a Liberális Demokraták ellenkezése miatt egyelőre nem lesz képes módosítani az emberi jogokra vonatkozó brit törvényeket. A BBC-nek nyilatkozva Chris Grayling azt sem zárta ki, hogy a szigetország kilép az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatálya alól. Erre szerinte úgy is van jogi lehetősége Nagy-Britanniának, hogy közben az Európa Tanács tagja marad.
Az európai törvényszék számos alkalommal ítélt úgy az elmúlt években, ami nem kedvezett Nagy-Britanniának. Az EJEB még 2012 májusában hozta meg azt a határozatát, miszerint törvénytelen a szavazati jog megvonása a börtönlakóktól. A bíróság szerint az egyes országok elvehetik a szavazás lehetőségét adott személyektől, de a teljes tiltás törvénybe ütközik. Nagy-Britanniában ma csak azok a rabok szavazhatnak, akiket vizsgálati fogságban tartanak. David Cameron brit miniszterelnök annak idején éles szavakkal reagált az EJEB döntésére, mondván, a brit parlament dolga eldönteni, kinek van joga beleszólni a választásokba, és nem „holmi külföldi bíróságnak”. A londoni kormány azonban azóta közölte, hogy kénytelen lesz megváltoztatni a törvényeket az EJEB határozatának megfelelően.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
