A brüsszeli testület becslései szerint a csempészek összesen mintegy 9 millió euró (körülbelül 2,7 milliárd forint) vám és adó megfizetését úszták volna meg, ha a csempészáru piacra kerül.
A bizottság adóügyekért és csalás elleni küzdelemért felelős tagja, a litván Algirdas Semeta üdvözölte a sikeres akciót, egyúttal világossá tette, hogy a jövedéki termékek csempészete elleni fellépés az EU egyik kiemelt politikai célja.
A bizottság közleménye szerint a csalók módszere jellemzően az volt, hogy a jövedékiadó- és vámköteles termékeket törvényesen hozták be az unió területére, de azt állították, hogy az áru vám- és adómentességet élvez, mert például tranzitszállítmányról van szó, nem az EU a végcél, vagyis csak átutazik, és újra exportálni fogják.
Ezt követően a kereskedő vagy felszívódott, vagy pusztán papíron exportálta az árut, amely a vám és adó megfizetése nélkül az egységes piacon került forgalomba. Ez jelentékeny bevételkiesést jelentett az EU és a tagállamok számára.
A bizottság közleménye arra is kitér, hogy a Raktár volt az első olyan uniós művelet, amelyben a tagállami hatóságok ilyen szorosan együttműködtek nem csak a vámokkal, hanem a jövedéki és a forgalmi adóval kapcsolatos csalások felderítése érdekében is.
A tagállami és uniós hatóságok összesen nyolc rajtaütés során foglaltak le árukat: a csempészett gázolajat például Lengyelországban és az Egyesült Királyságban kobozták el, a vodka pedig szintén Nagy-Britanniában akadt fenn a hatóságok hálóján.
