Carney azt ugyanakkor nem árulta el, hogy hol és mikor tarthatják majd meg ezt a találkozót. A keresztény, de nem katolikus felekezetű Obama, akinek második elnöki ciklusában hangsúlyos helyet kapott a társadalmi egyenlőtlenség elleni fellépés, több alkalommal is elismeréssel nyilatkozott az első olyan katolikus egyházfőről, aki az amerikai földész szülötte. Az elnök főképpen a pápa alázatát és együttérzését méltatta.
John Kerry amerikai külügyminiszter egyébként kedden Rómában találkozott Pietro Parolin szentszéki bíboros államtitkárral és a vatikáni diplomáciát irányító Dominique Mamberti érsekkel. A megbeszéléseken a január 22-én kezdődő második genfi békekonferencia és az izraeli–palesztin béketárgyalások is szóba kerültek.
Washingtoni sajtóértekezletén Carney megdöbbentőnek és a téma komolyságához nem illőnek nevezte Móse Jaalon izraeli védelmi miniszternek azt a kijelentését, miszerint Kerry „eltökélten, megmagyarázhatatlan megszállottság és messiási buzgalom által hajtva” törekszik az izraeli–palesztin megegyezés előmozdítására.
Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a nap folyamán korábban sértőnek és elfogadhatatlannak minősítette a Jaalon által mondottakat. Kerry külügyminiszterségének csaknem egy éve alatt 10 alkalommal kereste fel a Közel-Keletet.
Caitlin Hayden, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője kedden az Egyesült Államok nevében elítélte Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszternek azt a döntését, hogy megkoszorúzza Imad Mugnija, a libanoni Hezbollah síita radikális szervezet volt vezetője sírját.
Hayden rámutatott, hogy Mugnija több száz ártatlan ember – köztük amerikaiak – haláláért felelős, az Irán által támogatott szervezet embertelen erőszakcselekményei mélyen aláássák Libanon stabilitását, s a megemlékezés rossz üzenet, amely csak felerősíti a feszültséget a régióban.
