A 2012 áprilisában indított vizsgálatok a 2007–2011-es időszakra vonatkoznak, és arra próbálnak fényt deríteni, hogy visszaélt-e Ponta ügyvédi irodája a parlamenti mandátummal is rendelkező szociáldemokrata politikus befolyásával két olténiai állami hőerőmű korrupciógyanús szerződéskötései ügyében.
A gyanú szerint a turceni és a rovinari hőerőművet működtető állami vállalatok 1,1 millió eurót fizettek ki törvénytelenül annak a Sova és társai ügyvédi irodának, amelynek társtulajdonosa Ponta egyik közeli munkatársa, Dan Sova, jelenlegi nagyberuházásokért és külföldi befektetésekért felelős tárca nélküli miniszter. A 2,31 gigawattos turceni energetikai létesítmény Románia legnagyobb hőerőműve, amely az ország villamosenergia-szükségletének egytizedét biztosítja.
A kormányfő elleni vizsgálatokra a Legfelső Bírói Tanács (CSM) vizsgálati részlegének statisztikáiból derült fény. A kimutatást azért állította össze a CSM, mert Ponta politikai részrehajlással gyanúsította meg az igazságszolgáltatást. A CSM jelentése szerint 2009 és 2013 között 19 bűnügyi dossziéban bukkant fel Ponta neve, ezek közül tizennégyet vádemelés nélkül lezártak, öt esetben pedig még folyamatban van a nyomozás. „Ez hülyeség!” – fakadt ki Ponta, amikor egy csütörtöki sajtóértekezleten az újságírók korrupciós dossziéiról kérdezték. Rámutatott: ügyvédként semmilyen szerződést nem írt alá a Turceni-Rovinari energetikai komplexummal.
„De hát ez normális dolog: melyikünk ellen nem nyomoznak? Ha behívnak (az ügyészségre – a szerk.), bemegyek. Engem nem tájékoztattak róla, most hallom önöktől, de egyáltalán nem lep meg. Hogy is nézne ki, ha nem lenne dossziém a DNA-nál? Nem is lennék politikus dosszié nélkül” – mondta ironikusan Ponta az újságíróknak. A román kormányfő több ízben kifejezte meggyőződését, hogy az igazságszolgáltatás a jobboldali Traian Basescu államfő befolyása alatt áll: Ponta szerint az elnök büntetőperekkel zsarolja politikai ellenfeleit.
Az elnök korábban korrupt tolvajnak nevezte a román miniszterelnököt. Bizonyítékaként Basescu utalt a Rompetrol olajcég 400 millió dolláros adósságának elengedésére, illetve a verespataki aranybánya megnyitásában érdekelt beruházót segítő törvénytervezetre, miközben a felelősség elől Ponta úgymond a parlament mögé próbált bújni.
